Századok – 1996

Közlemények - S. Lengyel Márta – Spira György: Metternich távozása a kancellári székből egy magyar udvaronc leírásában V/1241

METTERNICH TÁVOZÁSA A KANCELLÁRI SZÉKBŐL 1269 26

Egy sereg ilyen jelentést kivonatosan ismertet Tábori Kornél: Titkosrendőrség és kamarilla (Akták-adatok a bécsi titkos udvari és rendőrségi levéltárból), Bp., 1921, 65-83. 27

Josíeph1 Alois Ditscheiner: Der Wiener Freiheitskampf oder ausführliche Geschichte der ereignißvollen acht Tage in Wien von 12. bis 19. März 1848, Wien, 1848 10. Vo. Schmidt 699.; Viktor Bibl: Metternich, der Dämon Österreichs, Leipzig-Wien, é. n. [1936], 365. A kép teljességéhez azonban hozzátartozik, hogy a bécsi egyetemistáknak akadt — igaz, nem Bécsben, hanem Hamburgban — előfutáruk is egy jelentékeny liberális publicista, az ekkor már jóideje emigrációban élő Franz Schuselka személyében. Ő ugyanis a párizsi forradalom kitörésének hallatára már február 27-28-án írt egy újabb röpiratot, s ebben leszögezte, hogy az osztrák kormányzatnak „fel kell adnia teljességgel negatív s ezért romboló politiká"-ját, e politika legfőbb képviselőjét pedig „nyugállományba kell helyezni". (Fmnz Schuselka: Oesterreich über alles, wenn es nur will!, Hamburg, 1848, 15. Vö. Bibl 362.; S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé II, Századok 1961, 76-78.) 28

Srbik II, 261. 29 Aus dem Tagebuche der Fürstin Melanie, 1848. márc. 12-16., i. h. VII, 539. 30

Az épületnek (és a magyar kancellária vele szomszédos épületének) a leírását adja Richard Pergel; Gottfried Mraz és Gecsényi Lajos: Das ungarische Palais in Wien, Wien, 1994. Az épület mai cime: Bankgasse 4. 31 Baliplatz 19 (ma: Ballhausplatz 2) alatt álló. 1,2

Ilerrengasse 30 (ma: 13) alatt található. 33 A Vordere Schenkenstraße 47 (ma: Bankgasse 6) alatt. 34

Idősb Szőgyény-Marich László... emlékiratai I, 53. ,ís

Wirkner Lajos, a magyar udvari kancellária titkára, aki a harmincas és a negyvenes években a magyar országgyűlések ülésezése idején mindig a diéta székhelyén, Pozsonyban tartózkodott s onnan titkosjelentésekben tájékoztatta főnökeit a magyar országgyűlési ellenzék viselt dolgairól. Erről kertelés nélkül vall maga Wirkner Lajos: Élményeim (Néhány lap 1825-tól 1852-ig terjedő pályám naplójegyzeteiből), Pozsony, 1879, 67-69., 150-151., 176. 36

Ma: Metastasiogasse. ,)7

Joelsonról mindössze annyit tudunk, hogy — a bécsi forradalom sok más részvevőjéhez hasonlóan (Vö. Hermann Meynert: Geschichte der Ereignisse in der österreichischen Monarchie während der Jahre 1848 und 1849 in ihren Ursachen und Folgen, Wien, 1853, 130.) — zsidó volt (Báró Petrichevich Horváth János naplója, i. h. III, 97.). 38

Burian a bécsi ipartanoda egyik lengyel nemzetiségű hallgatója, egy köztiszteletnek örvendő krakkói asztalosmester fia volt. Említést tesz róla Frydeiyk Hechel naplója: Krakow i ziemia krakowska w okresie wiosny ludów (szerk. és bev. Henryk Barycz), Wroclaw, 1950, 1848. márc. 26., 107. (Erre a forrásra Kovács István volt szíves felhívni figyelmünket.) Ez a Jósikát felháborító beszéd ilyen kitételeket tartalmazott: „Testvérek! Csak mértéktartást, nyugalmat, rendet!" „Csak mértéktartást! a mérsékelt haladás útján fogjuk elérni a szabadságot! Hiszen a mi császárunk jóságos, kegyes úr; s ő meg fog adni nekünk mindent, amit kérünk!" „A mi jóságos uralkodónk máris mindent megadott volna, de álnok tanácsadókkal van körülvéve!" „Ezek a tanácsadók önként távozni fognak!" (Ditscheiner 11-12.) Felháborodottan és a szónokot megszállottnak bélyegezve, de tartalmát illetően hasonló értelemben ismerteti még a beszédet Melanie Metternich naplója, 1848. márc. 12-16. (i. h. VII, 539.), s a beszédről elítélően, de mértékletességét kényszeredetten elismerve emlékezik meg a forradalomellenes Meyneit is, 128. Burianrol egyébként tudni kell, hogy elsősorban ő volt az, aki megakadályozta, hogy a bécsi Rennweg 546 (ma: 27) sz. alatt fekvő Metternich-villát március 13-án este megrohanó néptömeg az épületben található műalkotásokat tönkretegye vagy elrabolja. Erről is tudósít Hechel naplója az előző jegyzetben idézett helyen. 40

Ludwig Heinrich Reymond, az államkancellária tanácsosa. 41

Johann Baptist Pilgram br. állam- és konferenciatanácsos. 42

Mármint az államértekezleti tanács aznapi ülésének. 43

A laktanyákat már reggel kilenckor riasztották, s fél tíztől kezdve katonaság fogta körbe a Burgot, majd csapatok vonultak a Ballplatzra, a Minoritenplatzra és az Am Hofra. Később több helyütt ágyúkat is felállítottak, az utcákra pedig a lakosság megfélemlítése végett járőröket vezényeltek. Végül délután félhárom tájt ágyúkkal rakták meg a városfalak bástyáit és lezárták a városkapukat (Meynert 129.), majd este bevonult a Burgba a magyar és az észak-itáliai nemesi testőrség is (ld. az uralkodó sógornőjének, Zsófia fhg.-nének a naplójegyzetét, 1848. márc. 13-15., közli Fritz