Századok – 1996
Közlemények - Pajkossy Gábor: Kölcsey követi lemondásának történetéhez V/1191
KÖLCSEY KÖVETI LEMONDÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ 1205 Pozsony november 25-dikén 1834. alázatos szóigái Kölcsey Ferencz m. k. Eötvös Mihály m. k. országgyűlési követek]4 0 Kölcsey sk. fogalmazványa. MTAKKt. Jogt. Ogy. ívrét. 2. III. 28. Közel egykorú másolat. MOL Kossuth-gyüjtemény. II. V. 1. Vörös Antal (R 123) b. 65 4 f ' JEGYZETEK 1 Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történetéből. 3. kiad. Bp., 1886. I. 392. 2 A két közölt irat az MTA Kézirattárában (MTAKKt.) őrzött nagyobb Kölcsey-irategyiitlesbe (Jogtan. Országgyűlés. ívrét. 2. és 80.) tartozik, amely — noha nem teljesen ismeretlen (ld. Bártfai Szabó László: Naplók, emlékiratok és feljegyzések Magyarország történetéhez 1815-1867. Háborús Felelősség, 1929/1930. 482.) — mindeddig lényegében elkerülte a kutatók figyelmét. Magam 1993 tavaszán bukkantam a fenti iratokra. A hét iratköteg több száz, jórészt Kölcsey kezétől származó oldalt tartalmaz, amelyekből a tartalom alapján négy nagyobb csoport különíthető ki: 1. A Szatmár vm. részéről az 1827:8. tc. által kiküldött országos bizottság munkálatainak (az operátumoknak) a véleményezésével megbízott bizottság iratai (Jog. Ogy. ívrét. 2. I-IIL, részben VI. köteg). 2. A Kölcsey és követtársa, Eötvös Mihály által készített követjelentések (28, illeteve 9) fogalmazványai (Uo. III. köteg, illetve Jogt. Ogy. ívrét. 80.), legnagyobb részben autográfok. (Kölcsey huszonhárom jelentése — a tisztázat alapján — kiadva: Kölcsey Ferenc Összes Munkái. Szerk. Szauder József—Szauder Józsefné. (a továbbiakban: KFÖM) Bp., 1960. II. [s. a. r. Merényi Oszkár] és Merényi Oszkár: Ismeretlen és kiadatlan Kölcsey dokumentumok. Bp., 1961.; három jelentés — 1833. február 15., 1834. május 17., november 17., továbbá a november 25. kelt előterjesztés és lemondó nyilatkozat szövege ismeretlen és kiadatlan.) 3. Kölcsey által fogalmazott országgyűlési felirat- és üzenettervezetek, 1832-1833-ból (Jogt. Ogy. ívrét. 2. IV köteg). Végül 4. — s ez a legjelentősebb novum — Kölcsey országgyűlési naplójegyzetei az 1833. október 30. és az 1835. február 5. közötti időszakból, részben írnokai, így Décsey László, részben pedig Eötvös Mihály által vezetve (Uo. V köteg). Kölcsey ezeket nevezte — naplójával szemben, mely „a múlt nyár" [18331 augusztusáig van készen" — „naponkénti jegyzéseinek" (ld. Kölcsey •— Wesselényinek, 1834. április 3. KFÖM. III. 622.): funkciójuk egyfelől az volt, hogy megkönnyítsék Kölcsey és követtársa eligazodását az országgyűlés ügymenetében, s segítséget nyújtsanak a követjelentések elkészítéséhez, másfelől pedig — legalábbis 1834 júniusáig, júliusáig — az, hogj' nyersanyagul, vezérfonalul szolgáljanak az Országgyűlési Napló esetleges folytatásának. 3 A Kancellária a nyolc törvényjavaslatról 1834 januáijában-márciusában sorozatos tanácskozások során alakította ki érdemi véleményét. A kancellár az első hét törvénycikk jegyzökönyvét elkészültük után, február 9. és március 28. között folyamatosan terjesztette fel, az utolsó törvényjavaslatról készült véleményt azonban csak június 16-án(1). Ld. MOL A Magyar Kancellária levéltára. Acta Diaetalia (A 96) III. 2/c. 20. csomó; Uo. Acta praesidialia (A 45) (a továbbiakban: MKanc. ein.) 1834:156, 179, 212, 251, 287, 298, 366, 925. Az uralkodó elhatározása június 28. és július 8. között született meg; az ezek alapján szerkesztett leirat szövege: [...] 1832-ik esztendőben karácson havának 16-ik napjára rendeltetett magyar ország gyűlésének írásai, (a továbbiakban: Országgyűlés írásai, 1832-1836) III. 29-49. 4 Kossuth Lajos: Országgyűlési Tudósítások. (Kossuth Lajos Összes Munkái) (a továbbiakban: KLÖM). S. a. r. Barta István. III. Bp., 1949. 559. és 571. 5 MKanc. ein. 1834: 1592, 1614. 6 MKanc. ein. 1834: 1592. A Reviczky által megkeresett személyek: az V tc. 2. ügyében: Niczky János vasi alispán, Komáromy István Abaúj megyei alispán, Almássy Lajos szepesi alispán, Pyrker László egri érsek, hevesi főispán, Babarczy Imre csongrádi alispán, Gyürky Pál krassói főispán; a VIII. tc. ügyében Vay Ábrahám beregi adminisztrátor, Tihanyi Ferenc Nógrád megyei alispán, Mérey Sándor somogyi főispán, Keglevich János gróf barsi főispán, Rohonczy János Veszprém megyei alispán és Pálffy Fidél gróf Árva megyei főispán; mindkettő ügyében: Tököly Péter csanádi adminisztrátor, Martinidesz László Toma megyei alispán, Zichy-Ferraris Ferenc gróf Győr megyei főispán, Szegedj' Ferenc Verőce megyei főispán és Scitovszky János rozsnyói püspök. Többeknek utóbb Reviczky újra írt, november 1-én az alispán mellett Torna megye főispánját, Szilassy Józsefei is megkereste, aki egyébként — legalábbis Duschek Ferenc kancelláriai titkár szerint — abban reménykedett: koronaőrré választják. (Uo. 1934: 1768)
