Századok – 1996
Tanulmányok - Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók; emlékezések; tanúvallomások V/1063
NÉPÍTÉLET LAMBERG FELETT 1113 is, hogy a gróf holmija között „3 csomó nyomtatványok" is voltak, amelyeket — az iratokkal együtt — a belügyminisztériumba küldtek át.) Feltételezhetően a Lamberg kíséretében érkezett Melczer ezredes holmija kiadásának elrendelése, valamint az, hogy ezek szerint a belügyminisztérium tudtával csendben elhagyhatta Budát, lehetett az oka, hogy a Kossuth Hírlapja nem közölte munkatársának a 24. jegyzetben említett kis hírét az ezredes szökéséről. — Végezetül meg kell említenünk, hogy a rendőri osztály 720. és 755. sz. iratcsomójában található Lamberg szeptember 29-én megejtett boncolása után a bebalzsamozás és a temetés költségeinek kimutatása 631 ft 25 xr-ról, valamint a költségek fedezéséről szóló levelezést. A temetés a szerviták kriptájában történt (ide vitték a tetemet szeptember 28-án este és szállították át másnap a Rókus-kórházba boncolásra). Windisch-Grätz 1849 januárjában elrendelte „a nagy bűnösen meggyilkolt" gróf Lamberg újratemetését, amely 1849. január 31-én megtörtént, amikor délután 5 órakor — minden felekezet harangjainak egy órás zúgása mellett — a kaporsót átszállították „a budai várban lévő katonai templomba . Ld. Havas királyi biztos sk. körlevelét az érintett plébánosok, lelkészek és szerzetesi elöljárók aláírásával; Abszolutizmuskori lt. D 30 Havas József kir. biztos iratai, 1849:563. 43 A jelentést nem Láng Ignác, a bizottság vezetésével megbízott Pest városi főkapitány írta alá első helyen, hanem Pekáry Imre városi alkapitány, „mint a kiküldött főkapitány úr akadályoztatása folytán kiküldött helyettes vizsgáló". A jelentés részleteivel nem foglalkozunk; a végleges jelentés eredményeit alább ismertetjük. A következő 45. jegyzetben szerepel a pest-budai nyomozás iratainak lelőhelye. 44 Ezeknek az alakulatoknak a táborba szállításáról azonnal döntött az OIIB. A Porosz herceg gyalogezred eredet állományában megmaradt két századának, illetve a honvédekhez átállt másik két századának azonnali táborba indításáról Kossuth még szeptember 28-án este tájékoztatta Batthyányi; ld. KLÖM XIII. 47. 45 Az áttekintést az összefoglaló jelentés szövegének helyenként a hivatkozott vallomások részleteivel kiegészítve összegeztük. Az okt. 28-i előzetes és a december 20-i végleges jelentés a IIL Kriegsgericht zu Ofen, 1852-7-81. első (65. rakt. számú) csomójában Nr. 17. alatt. Ugyanitt találhatók a peranyag 17. egységeként kezelt pest-budai vizsgálat anyagai (döntő többségben a vallomások), amelyek 1-33. sorszám alatt ad A-jelöléssel csatlakoznak a Nr. 17. számozású köteghez. 46 A Lenhossék József által aláírt boncokisi jegyzőkönyv alapján — mint azt dr. Orbán István kórboncnok főorvos megállapította — „legalább négy haláloki sérülés lehetséges". Ezek közül a legvalószínűbbnek azt tartja, amelyet a jegyzőkönyv így ír le: „a szív tüdő ütere és fugg-ere a kezdeteiknál ált[al] szúrva". Ez a sérülés ugyanis — írja dr. Orbán — egyértelműen halálos, „mert ha tényleg a kezdeteknél van, akkor szivtamponádban pillanatokon belül a sérült meghal . A szakvélemény a halál várható bekövetkeztét 5 percben adja meg. Mint láttuk (17. jegyzet) Rómer Flóris szerint a „mészárlás" alig tartott három percig. (Dr. Orbán István véleményes nyilatkozatát ez úton is köszönöm.) 47 A nyomtatvány hiánya lehet a véletlen műve. Mivel azonban ez gyaníthatóan a királynak szeptember 25-én a hadsereghez intézeti manifesztuma, így eltüntetése az osztrák hadbíróság részéről szándékos volt. Ezt a manifesztumot ugyanis — mint azt a 6. jegyzetben említettük — sem a magyar, sem a német nyelvű hivatalos kiadvány nem közölte. Ennek oka az volt, hogy ez a manifesztum egyértelműen kijelentette, hogy az uralkodó Lamberget a táborba küldte. Mivel Batthyány ellen vádként azt is fel akarták használni, miszerint azzal a szándékkal hagyta el a fővárost, hogy ezzel elkerülje ellenjegyzési kötelezettségét, az ennek a vádnak alaptalanságát bizonyító nyomtatványt el kellett tüntetni. A vádra ld. Kámlyi I. 76; Batthyány Lajos főbenjáró pöre. S.a.r. Urbán Aladár. Bp. 1991. 339. 48 A 45. jegyzetnél feltüntetett iratkötegben A-G ad A ad Nr. 17. jelölésű iratok a pesti pótnyomozás dokumentumai. (A pest-budai hatóságok nyomozati anyagát használta Varga János is Frideczky memoárjainak jegyzeteihez; Id. id. mű 71-72.) — A Lamberg-gyilkosság tetteseinek fővárosi nyomozására visszatekintve Irányi így nyilatkozott: „Vajon komolyan keresték-e őket? Nem tudom. De ahhoz, hogy megtalálják és megbüntessék a gyilkosokat a pesti városi tanácsnak igazi polgári bátorságra, szinte hősiességre lett volna szüksége. A közhangulat ekkor már- annyira túlfeszített volt, hogy a városi hatóság képtelen lett volna letartóztatni a bűnösöket. Iiúnyi-Cliassin, II. 33. 49 Ld. Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár, Bp. 1965. 166-167; Károlyi I. 51-52, 57. •r '° A Kari Redel beszámolóját rögzítő jegyzőkönyv: Kriegsgericht zu Pest, 1852-7-81. Nr. 1. Redel nem nevezi meg a második kocsiban utazó kapitányt. Ez Philippovich volt, aki Latour szept. 26-án kelt — de utóirattal csak másnap ellátott — levelét, a királyi rezoluciókat, a nyomtatványokat vitte Lambergnek: ld. BM rend. oszt. 1848-1-755. Philippovich érkezése után indult meg Lamberg
