Századok – 1996

Tanulmányok - Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók; emlékezések; tanúvallomások V/1063

NÉPÍTÉLET LAMBERG FELETT 1111 is rá — Váradi Antal: Elmúlt időkből. Cikkek és rajzok. Bp. 1917. 17-22. (Mindkét munkára Hermann Róbert hívta fel figyelmemet.) Molnár a Lamberget keresztülszúró őrmester szájába a következő kijelentést adja: „Ma reggel meg akart vesztegetni minket is!" 27

Kászonyi Dániel: Gróf Lamberg és a pákozdi csata. II. rész. PII 1881. okt. 1. (Kászonyi szerint a bérkocsiban Lamberg mellett egy másik katonatiszt is ült.) Gelicli Richárd: Magyarország függetlenségi harcza 1848-49-ben. Bp. [1882] I. 223-226. Jellemző az 1848 szeptember végi események egymásra torlódására, hogy Gelich már nem emlékezik arra, hogy Batthyány még ekkor nem Bécsben, hanem a táborban volt. Egyébként Gelich azt állítja (I 216-217.), hogy Lamberget nem találva a táborban, Batthyány visszatért Pestre, hol három királyi kézirat várt rá: Lamberg és Majláth kinevezéséről és az országgyűlés elnapolásáról, hogy azokat ellenjegyezze. Mint láttuk, szó sem volt arról, hogy Lamberg kinevezésének ellenjegyzését is váiják Batthyánytól. Mint az megállapítható, Gelich információit részben Janotyck id. összefoglalójából vette. 28

[Ney Ferenc] Hol ölték meg Lamberg grófot? Budapesti Hírlap 1882. jól. 23.; y.L: Lamberg megöléséhez, uo. júl. 26. (Melléklet); Még egyszer Lamberg gróf megölése, uo. aug. 14. (Meg kívánjuk jegyezni, hogy Kolosy nevét — amelynek háromféle írásmódjával találkozunk —, egységesítettük. A kihallgatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint ő Kolossy-ként írta a nevét.) 29

Irányi Dániel: Megjegyzések Kemény Zsigmond emlékirataira. Bp. 1883. 10. Kovács Lajos: A szeptemberi napok 1848-ban. I. Budapesti Szemle 36 (1883). 71-73. Kovács szerint Batthyány már szept. 27-én, amikor Lamberget nem találta, visszaindult a fővái'osba, de „útjában újabb híreket vévén", visszatért a táborba. Gelich állításához hasonlóan Kovács is azt írja, hogy Batthyány három kéziratot kapott •— vagyis Lamberg kinevezését is —, hogy azokat ellenjegyezze. 30

Gedeon emlékezése két példányban maradt fenn Csengery Antal hagyatékában; az egyiken lévő javítások alapján arra lehet következtetni, hogy publikálni akarták. Ld. OSzK Kézirattár, Fol. Hung. 1665. (Az emlékezést először Spira György használta a Kossuth Emlékkönyvben megjelent — később még említendő — tanulmányában.) Kacskovics emlékezései: Kacskovics Lajos életrajza, 1806-1888. uo. Fol. Ilung. 1329. Kacskovics szerint „egy blouse-ba öltözött nemzetőr (Kolosi), ki később ezért a császáriak által haditörvényszékileg elítéltetve felakasztatott, keresztül szúrta [ti. Lamberget], s halva hurczolták ki a kocsiból . Ez tehát teljesen és kizárólagosan Kolosyt tekinti gyilkosnak, aki még a kocsiban agyonszúrta volna Lamberget. 31

Giacza György: Az 1848-19-iki magyar szabadságharc története. Bp. 1889-1898. II. 350-354. Marczali Henrik: A legújabb kor története, 1825-1880. Bp. 1892. 680-682. Márki Sándor-Beksics Gusztáv: A modern Magyarország. Bp. 1898. 137-138. A századvég kiadványai között megemlíthetünk még egy népszerű munkát: ld. Brankovics György: A magyar szabadságharc története. Bp. én. 11899] 100-102. Ez is Gelich leírását követi, de csak két királyi kéziratról beszél, amit Lambergnél találtak. Itt kívánjuk megemlíteni, hogy Görgey István 1910-ben elkészült munkája, amely Görgey Artúr életrajzát dolgozta fel 1848 őszéig, ugyancsak Gelichet követi mind Lamberg megérkezését, mind halála körülményeit illetően. A grófnál talált iratok történetét úgy ismerteti, hogy azokat Kossuth adta át a Pestre visszatért Batthyánynak: ld. Görgey István: Görgey Arthur ifjúsága és fejlődése a forradalomig. Bp. 1916. 392-393. (Azt helyesen közli, hogy mi volt a kél királyi kézirat, amit Batthyánynak ellenjegyeznie kellett volna.) 32

Id. Abmnyi Kornél: Életemből és emlékeimből. Bp. 1897. 84-95. (A leírás egyes elemei kiállják a kritikát, de döbbenetes az a befejezése, amely szerint Lamberg holttestét nem vihették a Károly-laktanyába, mivel „nem maradt abból egy porcika sem, eltűnt az a föld felszínéről mindenestül, mint egy tésztagyurmány, melyen ezer és ezer ember tapos keresztül ") Pongrácz Lajos: Szemelvények egy régi vármegyei táblabírónak hátrahagyott dolgozataiból. Bp. 1868. 18-20. Pongrácz is ír arról, hogy „az aulista Kolosit — ki állítólag Lamberget megölte volna — itt-ott az utcákon megéljenezték". (Az „aulista" kitétel a bécsi Aulára utal.) 33

Kőuáiy László: Visszaemlékezések a forradalom derűsebb napjaira. Emlékirat jubileuma alkalmából. Kolozsvár 1898. (Klny. az 1848-49. Történelmi Lapok-ból.) 57-58; ugyanő: „Történelmi apróságok címmel a Lamberg haláláról szóló részeket röviden összefoglalta; ld. Századok 1898. 467—468. (Gedeon László emlékezései is szólnak arról, hogy a kaszárnya udvarán a Lamberg holttestét látni akaró népnek „azt 3 vagy 4 szuronyra szúrva felemelték és mutogatták".) Zuboly [Bányai Elemé)'] Ki ölte meg Lamberget? Pesti Napló 1906. márc. 7. Hamvay Ödön: Egy történelmi bűntény nyomában. Pesti Napló 1913. jan. 30. 34 Wertheimer, Eduard-. Zur Ermordung des Grafen Lamberg (28. September 1848). Nach neuen Quellen. Pester Lloyd 1923. máj. 28. Érdekes, hogy Károlyi Árpád nem hivatkozik erre az írásra.