Századok – 1996

Tanulmányok - Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók; emlékezések; tanúvallomások V/1063

NÉPÍTÉLET LAMBERG FELETT 1109 10

Wessenberg szept. 26-iki levele fogalmazványának lelőhelyét Id. a 6. jegyzetnél. Ennek ismeretében Gergely, Áruló vagy áldozat? 129. már megállapította, hogy Wessenbergnek ez a kiegészítő utasítása döntötte el Lamberg sorsát. Károlyi ismerte ugyan ezt a fogalmazványt, s bár tartalmának lényegét közölte is (id. mű I. 90.), a fogalmazvány margójára vezetett kitételre azonban nem fordított figyelmet. Az I. köt. 95. lapalji jegyzetében ezt írta Káivlyi: „...véglegesen nincs még tisztázva, miért ment Lamberg Budára, s miért nem a táborba, ahol semmi baja nem történt volna . 11

Batthyány értesítésének megérkezésére: Népképviseleti országgyűlés, 255. A fegyverszünetre: Hauptmann II. 26, 140-142. (Uo. Jellasics jelentése Lamberghez, amelyet Fligely őrnagy vitt, akit másnap a magyarok elfogtak.) Vasvári futárszerpére: Marczius Tizenötödike (MT) szept. 28., Nemzeti szept. 30., Figyelmező okt. 1. (Utóbbi szerint délelőtt két titkos tanácskozmány is volt, aminek egyik magyarázata az lehet, hogy a verbászi táborból is érkezett futár.) 12

Az Opposition Extrablatt szövegét ld. Johann Janotyckh von Adlerstein (Red.): Archiv des ungarischen Ministeriums und Landesvertheidigungsausschusses. Altenburg 1851. II. 384-386. A bécsi diák, „ein wiener Freiwilliger" szerepére, aki felismerte Lamberget, utal az „Extra-Blatt zur Abend-Beilage der Wiener Zeitung vom 30. September 1848" (Ld. 1848/49-es nyomt.) A Figyelmező szept. 29-i száma is arról íi; hogy a Budára kocsizó Lamberget „a napokban nagy számmal érkezett bécsi tanulók egyike" ismerte fel. Érdekesen alakult a császárvárosban a bécsi diákok pesti szereplésének megítélése. Az egyik akkor frissen kiadott munka elismeri, hogy a bécsi légionáriusok ott voltak a Hrabovszky elleni fellépésnél, hogy ők állították meg Lamberg fiakerét, de azt állítja — egy német szemtanúra hivatkozva — hogy a gróf gyilkosa nem bécsi, hanem egy magyar, aki Bécsben volt orvostanhallgató. Ld. Denkschrift über die Wiener October-Revolution. Verfasst von W G. Dunder. Wien 1849. I. 26-28. A Latour gyilkosai ellen folytatott vizsgálat eredményeit összefoglaló kiadvány a Bécsben Magyarország számára toborzott önkéntesek egyikét tekintette Lamberg gyilkosának. Ld. [Emanuel Kopetzky:| Ergebnisse der von dem kaiserlich-königlichen Militär-Gerichte geführten Untersuchung wider die Mörder des k.k. Kriegsminister, General-Feldzeugmeisters Theodor Grafen Baillet von Latour. Wien 1850. 128-129. A bécsi légió tagjai a jelek szerint büszkék is voltak kezdeményező szerepükre a Lamberg-gyilkossággal kapcsolatban. Egy naplófeljegyzés szerint az 1848. október 2-án Erzsiben tartózkodó alakulat egyik tagiáról tudni lehetett, hogy „a derék ács (?) volt az, aki „első teríté le Lamberg tábornagyot". Ld. Thóbiás Dani 48-i hadnagy és segédtiszt napló töredéke 1848-1852. OSzK Kézirattár; Oc. Hung 644. (Hermann Róbert szíves közlése. ) 13

A Kossuth Hírlapja (KH) szept. 30-i cikkét — a befejező sorokat elhagyva — közli Pap D. id. mű II. 103-105. (Mind a KH, mind a PII szövegében megtalálható a történet, hogy amikor Lamberg az egyik katona segítségét kérte, az azzal tagadta meg, hogy ő nem áruló.) Ürményi Ferenc koronaőr szept. 29-én kelt panasza, hogy őt vélték Lambergnek, ill. hogy azzal gyanúsították: a koronát Lambergnek akarta átadni; OL II 2. az Országos Honvédelmi Bizottmány (OIlBl iratai 1848:2089. A PII okt. 1-i száma azt is megjegyzi, hogy „a véres irományok között" megtalálták Wessenbegnek Lamberghez intézett levelét is. (Ezt a nyomozás később igazolta.) A Lambergnél talált kéziratok legteljesebb felsorolását a Nemzetőr okt. 1-i száma adja, köztük a király szept. 26-án Jellasicsot Lamberg kinevezéséről tudósító kéziratát. (Szövegét ld. Káivlyi II. 37.) A Lambergnél talált levelekre ld. még V Waldapfel Eszter: A forradalom és szabadságharc levelestára. Bp. 1952. II. 126. 14

Az országgyűlés szept. 28-i nyilvános üléséről a Közlöny szept. 30-i száma tudósít; ld. még Népképviseleti országgyűlés 255. A tömegnek a képviselőház épületébe történt behatolása egy verzióját rögzítette ismeretlen okt. 1-i feljegyzése: „a tömeg az iratokkal s véres kaszákkal a képviselők házába rontottak e szavakkal: itt a hivatalos jelentés Lamberg haláláról! Ld. 1526. utáni gyűjt. R 123. Vörös Antal gyűjt. (Hermann Róbert szíves közlése.) Hunfalvy cáfolata egy többrészes cikk, „Néhány bíráló észrevétel a bécsi politicáról" utolsó darabja, amelyben a Wiener Zeitung állításait cáfolja ill. utasítja vissza; az írás végén emlegetett A. Burnes angol ügyvivőt 1841-ben gyilkolták meg Kabulban és a Wz szerint a brit parlament ezért üzent hadat Afganisztánnak és foglalta el fővárosát. 15

Az országgyűlés szept. 29-i ülésére ld. KLÖM XIII. 48-51; a Kossuth által fogalmazott nyilatkozat uo. 51-52. Utóbbit ld. még: Népképviseleti országgyűlés 256-257. A képviselőházban lezajlott vitára aznap du. a MT is reagált. A nép haragja szerinte „isten bosszuló keze , s ezt borzasztó volt látni. Mad így folytatja: „A tömegek legnagyobb része a város legszegényebb osztályaihoz látszott tartozni. Azokhoz, kikről hiszik, hogy anyagi érdekek reménye nélkül nem mozdulnak. És íme ők ma a szabadságért... egy rájuk nézve képzeményi eszméért tették ki magukat veszedelemnek." Majd felidézve „a rohanó elem" iszonyatát, „a tömérdek kaszák,a szuronyos fegyverek, a vad kiáltás", s magának a gyilkosságnak az emlékét, a cikk eljut a következtetésig: „A tegnapi események okozóiról kívánatos, hogy azok fel ne fedeztessenek. Legyen érte felelős az, kit felelésre