Századok – 1996
Közlemények - Remport Zoltán: A reformkor kiemelkedő ipari kísérlete: a csetnek–pécsi vasgyár I/105
A CSETNEK- PÉCSI VASGYÁR A REFORMKORBAN 109 az uradalom területét. 1794-ben az uradalom, 1809-től a pécsi cs. k. bányaigazgatóság (Berks) bányászkodott itt.16 Pécs tehát mindenképpen alkalmas helynek kínálkozott az ipar telepítésére, s a Concordia 1843-ban ügy határozott, hogy vasfinomító gyárát itt állítja fel. Madarász szinte beleszeretett Pécsbe, lakhelyét ide helyezte át és hozzáfogott a gyár telepítéséhez, miközben a csetneki társulat igazgatását átadta Gömöry Pálnak. A Csetnek-Péts Vasgyár létrehozása A gyárépítés első lépéseként természetesen a beruházás anyagi hátteréről kellett gondoskodni. A társulat induló tőkéjét 200 ezer forintban határozták meg, s ezt 200 db 1000 forint címletű részvénnyel fedezték le. A részvények nyomban elkeltek, főrészvényesnek 40 ezer forinttal maga Madarász András jelentkezett, de a Concordia többi részvényesei is azonnal betársultak a vállalkozásba. Ezáltal a részvényeknek kb. 60%-a a Concordia tulajdonosainak kezébe került, de a többi részvények is nehézség nélkül gazdára találtak.17 Madarász Pécs városától szénjogosítványt, magánosoktól telket vásárolt és megkezdte az építkezést. Telephelynek a Tettye és Meszes patakok összefolyása közelében elterülő sík területet (nagyobb részben rétet) szerezte meg, az ismert kőhíd közelében.1 8 Amint láttuk, a Concordia olyan vasfinomító gyárat tervezett, amely évente 40 ezer bécsi mázsa nyersvas feldolgozására lett volna képes. Készáruként hengerelt és kovácsolt rúdárut, hengerelt lemezt és vasöntvényt vettek számításba; ennek megfelelően határozták meg a gyár felállítandó üzemeit. A tervekben a következő üzemek felállítása szerepelt: kavaróüzem több (valószínű hat) kavarókemencével és gőzpöröllyel, forrasztóüzem forrasztókemencékkel és összetett hengersorral. A teljes hengerlő együttes egy- vagy kétállványos lemezhengersorból, többállványos rúdsorból és ugyancsak többállványos előnyújtósorból (lupasor, bocssor) volt elképzelve, és a teljes együttes meghajtását egy 40 lóerős gőzgéppel tervezték. Ezenkívül terveztek kovácsműhelyt, gőzkalapáccsal és több kovácstűzhelylyel, öntödét, két kupolókemencével, továbbá gépműhelyt több esztergapaddal és gyalugéppel.19 Az első berendezéseket 1844-ben és 1845 első felében állították fel. Madarásznak az volt az elképzelése, hogy a gyárat saját kivitelezésben létesíti, annak berendezéseit saját műhelyeiben gyártatja le. Ezért a telepítést az öntödének és a gépműhelynek a felállításával kezdte, s elsőként a szerszámgépek meghajtásához szükséges 16 lóerős gőzgépet helyezte üzembe. Valószínű, a szerszámgépeket külföldről vásárolta, a gőzgép azonban hazai gyártású volt, annak részeit valószínűleg a csetneki hámorokban állították elő. Nem lehetetlen azonban, hogy más hazai gépműhelyt is bevontak a gyártásba. A gyártás saját kezelésben való végzését a korabeli ismertetés még külön is kihangsúlyozza; úgymond: „a gyárnak különös dicséretére szolgál, hogy az erőművet maga rajzoltatá, önteté, esztergályozá, egyszóval maga hozta létre, mi szépen meg is felel a várakozásnak."20 Ez természetesen technikai bravúrnak számít, Kossuth is annak érzi, amikor külön felhívja rá a figyelmet: „Említést érdemlőnek vélem — íija — hogy a pécsi vasgyárban
