Századok – 1996

Tanulmányok - Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók; emlékezések; tanúvallomások V/1063

NÉPÍTÉLET LAMBERG FELETT 1099 Kasselik János tanácsnok nyilatkozata szerint mint kirendelt nemzetőrtiszt ott volt a laktanya udvarán, amikor Lamberg holttestét őrizték. Ekkor Strauss Vilmos rendőrtisztviselő egy fiatal katonára hívta fel a figyelmet, s azt súgta: ő is megszúrta Lamberget. Ezt az illető meghallotta, s mutatta véres szuronyát, hogy meddig döfte azt a grófba. Ez a rendőrtisztviselő azután január 23-án a Pest városi ügyészi hivatalnak jelentést adott be, amit pótlólag csatoltak a nyomozati anyaghoz. Ebben nevezett nem kevesebbet állított, hogy ő akadályozta meg Lamberg tetemének felakasztását, ő vitette át a halottat a szervitákhoz, s ő intézkedett, hogy másnap megtörténjen a temetés. Az állításban nem kevés túlzás van, hiszen a dolgokat Hajnik intézte, aki elmenekült. A viszamaradt rendőrtiszt azonban kétségtelenül együttérzően viselkedett, mint az később Lamberg inasának vallomásából kiviláglott.48 Az osztrák katonai vizsgálóbizottság eredményei Windisch-Grátz, a Magyarország ellen meginduló császári haderő főparancsnoka nemcsak a lázadók katonai erejének felszámolására, hanem a lázadás vezetőinek és a pártütő kormánnyal együttműködőknek az elfogására és megbüntetésére törekedett. Az utóbbi feladatok ellátására a főparancsnok még 1848. december 20-án elrendelte egy az ő felügyelete alatt működő hadseregrendőrség felállítását. Ennek élére Rudolf Köpp von Felsenthal rendőrtanácsost állította, aki a bécsi októberi forradalom leverése után a városparancsnokság mellett tevékenykedő rendőrségi osztályt vezette. Melléje adták a bécsi forradalmi események vizsgálatában nagy tapasztalatot szerzett Johann Maschek rendőrbiztost. Windisch-Grätz már december 24-én intézkedett, hogy Pozsonyban állítsák fel a forradalmi tevékenységet vizsgáló bizottságot. Felsenthal lovag december 31-én Győrbe ment, ahol bizalmi embereket igyekezett beszervezni, akiknek segítségével megindult a forradalmi sajtótermékek begyűjtése. Egy megbízható emberét pedig még a császári csapatok bevonulása előtt a fővárosba küldte, hogy információkat gyűjtsön. Pest elfoglalása után Windisch-Grätz rendeletére létrejött a III. hadsereg mellett működő „cs. kir. katonai és polgári központi bizottmány' (K. K. Militär- und Politische Central-Commission), amely első ülését 1849. január 10-én tartotta a budai főhadparancsnokság épületében. Első osztálya az ún. „Untersuchung Section", amely a vizsgálatokat folytatta, a másik az ún. „Politische Section", amelynek feladata az információk gyűjtése volt. Ennek az utóbbinak lett vezetője Felsenthal.49 A Politische Section elsődleges feladata a forradalmi főváros nyugalmának biztosítása, a kompromittált személyek nyomozása és elfogása volt. Ezen sürgős biztonsági feladatokhoz azonban járul egy nem kevésbé fontos, a császár kifejezett parancsára folytatandó eljárás: Lamberg gyilkosainak felkutatása. Az október 3-i manifesztum ugyanis rendelkezéseinek hatodik pontjában a következőt tűzte ki feladatul: „Királyi biztosunknak különösen meghagyjuk, hogy aziránt őrködjék, mikép gróf Lamberg Ferenc kir. biztosunk megtámadói s gyilkosai, úgy ezen kebellázító merénylet indítói és részvevői ellen a törvények teljes szigora szerint eljárassák. így érthető, hogy Felsenthal már január 14-én Havas Józsefhez, a