Századok – 1996

Tanulmányok - Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók; emlékezések; tanúvallomások V/1063

NÉPÍTÉLET LAMBERG FELETT 1071 terelnök gróf Batthyány Lajostól a velencei táborból hivatalos levél érkezvén hozzá, azt előbb bizottmányi ülésben kívánja felolvastatni". A levél nem ismert, s a beszámolók sem utalnak tartalmára. Az azonban nem kétséges, hogy Batthyány két dologról tudósíthatott: egyrészt, hogy Lamberg nem érkezett meg a táborba, de nincsen Fehérvárott, Jellasics főhadiszállásán sem. Másrészt azt közölhette, hogy a Lambergre várva a horvátokkal 24 órás fegyverszünetet kötöttek. A miniszterelnök futárja — több lap egybehangzó tudósítása szerint — Vasvári Pál volt. Vasvári — megállapíthatóan — személyesen is beszámolt a titkos tanácskozáson, majd a képviselőház erkélyéről tájékoztatta az összegyűlteket a magyar sereg hangulatáról. Elmondotta, hogy a Jelasiccsal kötött fegyverszünetnek rossz a visszhangja, s másnap támadni akarnak - akár kapnak erre parancsot, akár nem.11 A tudósítások Vasvári érkezését hol déli tizenkettőre, hol egy órára teszik. Mivel ugyanez a két időpont szerepel azokban a közleményekben, amelyek Lamberg megérkezésének köztudottá válását jelölik, Vasvárit illetően a korábbi időpont a valószínűbb. Ugyanis a képviselőház erkélyéről csak a még nyugodt, várakozó tömegnek tarthatott beszédet. Lamberg megérkezésének híre valamikor egy óra után teijedt el azzal, hogy a tábornok már Budán van, a vár kapuit bezáratni készül és lövetni fogja Pestet. „Az utcán hirtelen tömegek kezdtek alakulni" — írta a délutáni lapként megjelenő Marczius Tizenötödike aznapi száma. „Sokan közöttük lőfegyverekkel ellátva, legtöbben pedig lengyel kaszákkal kezökben." A Közlöny másnapi száma valamivel pontosabb: az ijesztő hír villámgyorsan terjedt el, „s egy perc alatt Budapest utcáin dobok peregtek, nagy számú nemzetőrség fegyvert ragadott, számosan kaszával fegyverkezének fel. A Pesti Hírlap ugyancsak szeptember 29-iki száma szerint „Fegyverre! Budára az áruló ellen!" kiáltások hangzottak. Majd magyarázatot kapunk a kaszafegyver megjelenésére: „El a nagy kaszárnyába! kaszáért, akinek fegyvere nincs!" — kiáltozá a tömeg. A szerkesztő beszámolója így folytatódik: „Egy pár- perc alatt már- százanként lehetett látni kaszás, és botokkal, puskákkal felfegyverzett tömegeket, ugyancsak nemzetőrökkel s itt-ott sorkatonákkal, kik példátlan lelkesedéssel siettek Budát, a pesti néppel, a nemzet részére biztosítani." Ez a puskákkal, kaszákkal és kardokkal felfegyverzett tömeg indult meg százával a hajdóhídon át Budára. Eddig a tudósítások egybehangzóak. Lamberg elfogásának, illetve halálának körülményeit azonban nem egyformán ismertetik. A Marczius aznapi száma szerint „Lamberg a nép kezébe került — s elfogatván, kocsiban hozatott Pestre". Kísérői egyre nyugtalanabbul látták, hogy „a köznép dühe lecsillapíthatatlan. Félelmük igazolódott. „Mert egy a tömeg közül a generált keresztül szúrta, mire a boldogtalanra a közelievők egészen rárohantak, kezökre kerítették s megölték." A Kossuth Hírlapja másnapi rövid „vezércikke" a történteket nem teljesen így vázolta. Eszerint: „Mintegy 2 óra lehetett délután, midőn gr. Lamberg egy bérkocsin jő a hídon, Pest felé, hihető az országgyűlést szétoszlatandó. A nép ezreit dühösség szállja meg a férfiú látásán, ki egyszerre semmivé teendi az alkotmányt, megtámadják Lamberget. О leszáll kocsijából, de ez még inkább felbőszíté a tömeget, úgy mind nyilt vallomása is, hogy ő gróf Lamberg, egy perc alatt megtörtént az ezredéves magyar históriában hallatlan