Századok – 1996

Közlemények - Petri Edit: A görögök közvetítő kereskedelme a 17–19. századi Magyarországon I/69

GÖRÖGÖK KERESKEDELME MAGYARORSZÁGON (17-19. SZ.) 103 26

A kérdéskörre vonatkozóan 1. Eckhart, 1918. 374. 300. passim 27

Commerz Litorale 62 ex Junio 1772. Idézte: Eckhart, 1918. 380. 28

Gr. Zinzendorf memoranduma, Commerz Litorale 132. 62. ex Junio 1772. Idézte: Eckhart, 1918. 380. 29

OL HT С. 35. Idealia Oeconomica (Id. Oecon.) 1770. 5304. 5356. 30

Ez a megoldás nem csupán az új helyzetből adódik, itt a más vonatkozásban is funkcionáló oly fontos „consocietas"-szal van dolgunk. A témakörről ld. bővebben Petri Eid it: A kecskeméti görög kereskedők története a 18. században. Cumania III. (1975.) 17-74. (A továbbiakban Petri, Cumania III.) 31

BKmÖL KvL IV. 1528/III. 44. 32

Heckenast Gusztáv. A Habsburgok gazdaságpolitikája a 17-18. században. (Bp., 1991.) 12. 33

PraL IV. 74. CC.I. 43. IV. 74. CC.I. 59. 1769. 34

Az összeírások megfelelő rovatainak értelmezése helységenként eltérő. A Kecskemét városában keletkezett, eredeti összeírás a kettős értelmezhetőségből kiindulva az összeírás elején megadja az országba történt első bejövetel időpontját is. A járási összeírásban ez már nem szerepel, itt a hangsúly arra esik, hogy mikor járt utoljára hazájában. A pilisi járási összesítésben a rovatra adott magyar nyelvű válaszok kizárólag arra szorítkoznak, hogy mióta élt az illető Magyarországon. BKmÖL KvL IV. 1528/b. 267-268 és PmL IV. cc. I. 43. 35

Két kecskeméti görög kereskedő perében jegyzőkönyvbe vett tanúvallomás szerint: a kereskedő neve: Joan Emanuel, Bodor János vagy Joan Smid. BKmÖL KvL. IV. 1528/b. II. 311. 36

Fényes Elek: Magyarországnak s' a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. (Pest, 1839.) VI. k. 197. (A továbbiakban: Fényes, 1839.) 37

Hiszler György: Orvosi munkája. Első darab. A' főbb Hideglelésekről, a' Pestisről, és a Hideglelős kiütésekről. Weszprémben Nyomtattatott Számmer Mihály' Betűivel 1801. 38

Fényes, 1839. 160-162. 39

BKmÖL KvL. IV. 1528/b. II. 264-287. Az említett vesztegzárat kiálló kereskedők neve az összeírásban a következő sorszámok alatt található: 14, 5, 17, 9-10, 24, 3-4. 40

Archívum Rákóczianum I-IX. kötet. Közli: Thaly Kálmán (Budapest 1873-1889.) I. 6. 325 41

uo. Egerből ki is tiltották a görög és rác kereskedőket. Károlyi Sándor felesége Barkóczy Krisztina, aki a városban részbirtokos volt a korszak kiváló orvosaival Lang Jakab Ambussal és Pápai Páriz Ferenccel is kapcsolatot tartott és számos védőintézkedést tett. Birtokain az egészséges embereket különítette el, sátorba költöztetvén őket. A pestisre vonatkozó irodalom: Szádeczky Lajos: Az erdélyi főkormányzók rendeletei a pestis, marhavész és éhínség meggátlására. 1710. MGSz (1894.) 1. és Kovách Imre: Az asztraháni pestis. (Bp. 1879.) 42

PmL IV. l/g. Litterae missiles 1710. Nro 32. A menthetetlennek tartott betegeket a határba, kutakhoz különítették el, ahol rögtönzött kunyhókban halódtak. Erre is vonatkoztatható a városi tanács 1776, 1777 évi rendelkezése a temetők melletti kunyhók „föld lyukak" elrontására, amelyeket cigányok és mások is „engedély nélküli" lakhelyül használnak. Kecskeméti szabályrendeletek I. (1659-1849). Összeállította és jegyzetekkel ellátta Iványosi-Szabó Tibor. (Kecskemét 1991.) 103, 112. sz. (A továbbiakban: Iványosi, KSz. I.) 1739-ben halálbüntetés járt a megbetegedés eltitkolásáért. Arra is volt példa, hogy azt büntették kiközösítéssel, aki a megbetegedést felfedte. 43

Madai Sámuel Dávid: Szükséges oktatás, miképpen ki ki e' mostani be hatolt döghalálban és el-ragadó betegségben Isten kegyelme alatt magát őrizheti s orvosolhatja. Halle 1739. A betegségnek és orvoslásának igen érdekes leírása a korabeli boszorkány-vádakat idézi: „1739-ben volt a guga halál. A hónak alatt, vagy ágyékokon támadt az embereknek valami mérges kelés, ha kifakadt meggyógyultak, ha nem, meghaltak. Támadtak a testeken valami patécsforma veres kékes foltak, ezek kevés időre megfeketedtek, és a csontig bérothadt a test, és megholtak, de ha a házi békákat megszárítván porrátörték, hozzá rozslisztet, tömjént elegyítvén, ezt vizelettel felhígították és ezzel mindjárt a nyavalya kezdetében a testet békenték, a beteg kevés napra meggyógyult." OL HT С. 37. Acta Sanitatis Regestranda. Fasc. 124. No 196/1739. és uo. Acta pestilentialia. Fasc. 127. No 53/1739. Pest-Pilis-Solt vármegyei jelentések. 44

Kistapolcsány, 1706. május 10. Rákóczi levele Hasszán belgrádi pasához. Érsekújvár, 1706. július 5. Utasítás a temesvári pasához küldött Pápai Gáspár számára. Benda Kálmán-Maksay Ferenc-Esze Tamás-Pap László: Ráday Pál iratai I. 1703-1706. (Bp., 1961.) 573-574, 623-626. — A Szenátussal együtt Érsekújvárról, 1706. július 22-én a fejedelem elrendeli a megyéknek, „hogy az török Kecskeméten és Debreczenen inet ne kereskedgyék, hanem ott adgya el a' portékáját a' mit limitáltatott, kihez képest parancsollyuk Kegyelmeteknek, hogy ha valamelly Vármegyében