Századok – 1996

Figyelő - Bálint Csanád: Magna Moravia a magyar Alföldön? IV/992

992 FIGYELŐ kötet az írott források jellege és száma következtében elsősorban Bizánc, Hispánia, a frank királyság, Afrika, és Itália területére ad adatokat. Kutatási területünkre — a Kárpát-medencére — vonatkozóan az életrajzi lexikonban szereplő személyek száma igen csekély, s róluk is, általában, viszonylag keveset lehet tudni. Nem is beszélve arról, hogy egyetlen olyan Kárpát-medencei személlyel kapcsolatos eseményt sem lehet találni, ahol az esemény földrajzi helye még csak megközelítően is ismert lenne. Sajnos, teljességre ez a munka sem törekedhetetett, mert egy francia szerkesztésű munka (H.I. Marrou: Prosopograhie chrétienne) a PLRE munkáival párhuzamosan az egyházi személyeket gyűjti össze, s így ezekről a PLRE lemondott. Kár, mert éppen airól az időszakról van szó. amikor a Római Birodalom nyugati felében a késő római világi elit már, a kora-feudális elit pedig még nem teljesítette maradéktalanul politikai feladatát, s az így létrejött űrt részben az egyházi hierarchia személyiségei töltötték ki. A PLRE köteteit olvasva merül fel a magyar történész/régész olvasóban az a gondolat, hogy, miként a PLRE köteteinek írói összeállították a 260 és 641 közötti időszak történeti jelentőségű szereplőinek és korszak forrásokban fennmaradt „civil" személyeinek életrajzi lexikonját, ugyanúgy a magyar történetírás számára is megvalósítandó feladat kellene legyen pl. a magyar honfoglalás-kori és Árpád-kori (895-1301) Magyarországra vonatkozóan az életrajzi lexikon elkészítése. Ennek a munkának az előfeltételei, Az Árpád-kori Magyarország Történeti Földrajza" köteteinek elkészülte után már adottak lesznek: „csak" össze kell gereblyézni az elbeszélő és okleveles forrásokból mindazokat a személyeket, akikről már vagy még „tudunk" - csak nem ebben az ABC-ben rendezett életrajzi formában, hanem az elbeszélő forrásokba vagy oklevelekbe beleágyazva és éppen ezért ott részben el is veszve, éppen a PRLE kötetei mutatják meg, hogy a legkülönfélébb forrásokban felbukkanó adatok egymás mellé helyezésével a sok-sok csak nevében ismert személy mellett ugyanarról a személyről és ugyanarról a korszakról mennyire más kép alakítható ki. Bizonyítván, hogy a madártávlat mellett indokolt lehet a béka-perspektíva is. Bálint Csanád MAGNA MORAVIA A MAGYAR ALFÖLDÖN?* Ritka játéka a véletlennek, hogy ugyanazon témáról ugyanazon évben (nagyjából) ugyanazon eredménnyel jelenjék meg két könyv. Közülük a kölni egyetemen e könyv kéziratával doktoráló M. Eggers (továbbiakban: E) munkája készült el hamarabb, a philadelphiai egyetem professzora, Ch. R. Bowlus (továbbiakban: B) * Martin Eggers: Das „grossmährische Reich" Realität oder Fiktion? Eine Neuinterpretation der Quellen zur Geschichte des mittleren Donauraumes im 9. Jahrhundert, in: Monographien zur Geschichte des Mittelalters (herausgegeben von Friedrich Prinz) 40, Stuttgart, Anton Hirsemann Verlag, 1995, 525 p. Charles R. Bowlus: Franks, Moravians and Magyars. The Struggle for the Middle Danube, 788-907. University of Pennsylvania Press, Middle Ages Series, Philadelphia 1995, 420 p.