Századok – 1996
Kisebb cikkek - Bertényi Iván: Szent László kultuszának Anjou-kori történetéhez IV/985
988 KISEBB CIKKEK 988 gány" kunok (voltaképpen a besenyők) ellen vitézkedő király alalgat, amely a templomi freskókon is igen nagy gyakorisággal szerepel. — A Névtelen Minoritának tulajdonított szöveg szerint, a székelyek Nagy Lajos korabeli tatárellenes hadjárata idején Szent László király maga is ott küzdött a magyar sereg élén2 5 Bár a törökök csak 1354-ben jelentek meg a Balkánon, hamarosan erősen előretörtek, s Nagy Lajos uralma vége felé már Magyarországot is veszélyeztették, 1375-ben Erdélybe is betörtek.26 Ennek ellenére elsősorban nem a törökökben kell látnunk azt a „pogány" ellenséget, akivel szemben a kereszténységet védelmező szent király kultusza először eszmei fegyverként szolgálhatott. Az akkoriban még ugyancsak „pogány" litvánok a 14. században valóságos nagyhatalommá fejlesztették országukat, sikerrel mérték össze fegyvereiket az orosz fejedelmekkel, a Német Lovagrenddel, s azzal a Lengyelországgal, amelyet Nagy Lajos király trónra lépésétől kezdve örökségénektekintett, s amelynek koronáját 1370-ben el is nyerte. Lajos mindjárt uralma elején, 1344-ben (egy nemzetközi keresztes hadhoz csatlakozva) részt vett egy litvánellenes hadjáratban, majd 1351-ben, 1352-ben, s ezt követően még máskor is élete végéig háborúzott a litvánokkal. Hadjáratai stratégiai eredménytelenségét mutatja, hogy Lengyelországot ugyan sikerült mindig megvédenie, de csak 1377-ben sikerült elfoglalnia a litvánoktól azt a Belcet, amelyet már negyedszázaddal korábban is ostromolt27 Minden okunk megvan tehát arra, hogy a „pogány" ellen harcoló, s így is szimbólumnak tekinthető Szent László kultuszának „hivatalossá" tételét elsősorban Lajos litván politikájával, hadjárataival hozzuk kapcsolatba. Ezeknek a helyét aztán minden további nehézség nélkül elfoglalta a másik „pogány" ellenfél, a török elleni harcra példát adó szent király kultusza A litván veszély ugyan a 14. század végén, Lajos Hedvig leányának Jagelló litván fejedelemmel kötött házasságát, majd a litvánok keresztény hitre térését követően megszűnt; a török, a másik „pogány" azonban még hosszú évszázadokra fennmaradó veszélyt jelentett, s a harcos lovagszent tiszteletét a vallási kultusz mellett az országot védelmező eszményképként is fenntartotta. JEGYZETEK 1 Die heiligen Könige. Übersetzt, eingeleitet und erklärt von Th. Bogyay, J. Bak, G. Silagi. Graz-Wien-Köln, 1976. (Ungarns Geschichtsschreiber 1.) 155-165., László király emlékezete. A szöveget Kurcz Agnes válogatta. Budapest, 1977. 2 Györffy György: A lovagszent uralkodása. — Történelmi Szemle (XX), 1977. 533-564. Kumorovitz L. Bernát: Szent László vásártörvénye és Kálmán király pecsétes cartulája. - In: Athleta Patriae. Szerk.: Mezey László, Budapest, 1980. (Hungaria Sacra 1.), a továbbiakban: Athleta Patriae, 83-109., Gerics József: Judicium Dei a magyar állam XI. századi külkapcsolataiban. Athleta Patriae 111-134., Dilmmerth Dezső: A titokzatos jelbeszéd. A magyar szent királyok nemzetsége. Panoráma, 1989., 88-134., Gerics József: Szent László uralmának vitás kérdései a legendában és a krónikában. Aetas, 1994/1. 28-35. A Magyarország történetét összefoglaló, s Szent László alakját e keretben elhelyező munkák felsorolásától eltekintünk. 3 Szent László király. Összeállította Szőke Gyula és a Szent László Alapítvány. Budapest, 1993. 56., Dümmerth Dezső: i. m. passim, Klaniczay Gábor: Az Anjouk és a szent királyok. Fejezetek a középkori szenttisztelet történetéhez. - In: Tüskés Gábor (szerk.): „Mert ez Isten hagyta..." Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Budapest, 1986. 65-87. 4 A már idézett és még idézendő munkákon kívül vö. Kemy Terézia tanulmányait: A katonaszentek ikonográfiájának néhány sajátossága és szerepe a középkori magyar művészetben. - Ars Hungarica, 1984. 167-176., Vő.: A Szent László évforduló 1993-ban megjelent irodalma. - Művészettörténeti Értesítő, XLIII (1994) 3-4. sz. 297-302. 5 Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában. Panoráma, 1977. 268. 6 Vo. Gerics József: Legkorábbi Geszta-szerkesztéseink keletkezésrendjének problémái. Budapest, 1961., 101., Mezey László: Athleta Patriae.
