Századok – 1995

Közlemények - Ifj. Barta János: Illúziók és realitás a magyar jakobinusok mozgalmában IV/883

A MAGYAR JAKOBINUS MOZGALOM 897 6 Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója. Bevezette és sajtó alá rendezte Tolnai Gábor Bp. 1951. Bevezetés 11. 7 MJI III. 10. 8 Szövegét Id. MJI II. 794-795. 9 A fenti adatok a Spira György szerk.: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711-1790. Bp. 1952. különböző tanulmányaiból származnak. 10

Köpeczi Béla szerk.: Erdély története II. k. Bp. 1986. 1094. 11

Hajdú Lajos: Az első (1795-ös) magyar büntetőkódex-tervezet. Bp. 1971. 36. 12

Vö. Vaj tut Károly: Hazai régi büntetések. Bp. 1907. II. 199. — A fővétel, mint ítéletvégrehajtási forma, az 1840-es évekig fordult elő Magyarországon, többnyire nemes emberek ügyében. 13

MJI II. 794-795. 14

MJI I. LXXXVII. 15

Szövegét Id. MJI III. 326-353. — Berzeviczy életére s a mozgalommal való kapcsolatára: H. Balázs Éva: Berzeviczy Gergely, a reformpolitikus. 1763-1795. Bp. 1967. 205-216. 16

MJI III. 354-423. — A kiadvány tartalmazza Kazinczy kiegészítéseit is. 17

A mozgalomra vonatkozó rendkívül gazdag irodalmat itt természetesen nem áll módunkban felsorolni. Az egymással szögesen szembenálló nézetek illusztrálására ld. Horváth Mihály: Magyarország történelme VIII. k. Bp. 1873. 154-198. valamint Fraknói Vilmos: Martinovics és társainak összeesküvése. Bp. 1880. 18

Az egyes kötetek alcíme és megjelenésének időpontja: I. k. A magyar jakobinusok iratai, 1957, II. k. A magyar jakobinusok elleni felségsértési és hűtlenségi per iratai, 1952., III. k. Naplók, följegyzések, röpiratok, 1952. — A bevezető az I. kötettel párhuzamosan önállóan is megjelent: Benda Kálmán: A magyar jakobinus mozgalom története. Bp. 1957. 19

Az érdeklődő olvasó természetesen több tudományos-ismeretterjesztő jellegű munkát is talál, ha a mozgalom történetével akar nagy vonalakban megismerkedni. Kiemelendő közülük Boreczky Beatrix: A magyar jakobinusok. Bp. 1977. 20 MJI I. XXVI. 21

Marczali Henrik: Az 1790-91. országgyűlés. Bp. 1907. I. k. 37. 22

Uo. I. 3-40. továbbá MJI I. XIII-XVI. 23

Ballagi Géza: A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Bp. 1888. 283. 24

Ballagi müvén kívül: Marczali: i.m. I. valamint MJI I. 25

Idézi Benda Kálmán: Emberbarát vagy hazafi? Tanulmányok a felvilágosodás korának magyarországi történetéből. Bp. 1978. 80. 26

Rácz István: Parasztzendítő röpiratok a Felső-Tisza vidékén 1790-ben. In: Agrártörténeti tanulmányok. Szerk. Szabó István. Bp. 1960. 27

Csizmadia Andor bevezetője. 14-19. Hajnóczy József közjogi-politikai munkái. Bp. 1958. 28

Martinovics Ignác: Mémoires philosophiques, 1788. és Oratio ad proceres et nobiles regni Hungáriáé, 1790. Mindkettő MJI I. k. 29

MJI I. 644. és 646. 30 Martinovics Ignác: Oratio pro Leopoldo rege, 1792 és Entwurf einer neuen für Ungarn bestimmten Konstitution, 1793. 31

A két káté szövege: MJI I. 1003-1014. és 1018-1036. 32

Bár a Reformátorok Társaságának Kátéja nem szól a királyról, Martinovics korábbi alkotmányterve szerint a „magyar köztársaságban" a nemzetet „a király, a nemesség és a nép alkotja". MJI. I. 898. 33

MJI II. 675. 34

A résztvevők társadalmi helyzetéről ld. a perek anyagát a MJI II. kötetében. 3,r

' Benda Kálmán: Kazinczy Ferenc ismeretlen levelei 1794-ből. In: Irodalomtörténet, 1949. 36

MJI I. 1036-1038. 37

MJI II. 53. !H

A fenti arányok persze csak annak a 46 főnek az összetételét tükrözik, akik ellen ítéletet hoztak. A nyilvántartások ugyanis csak az ő esetükben rögzítették pontosan társadalmi állapotukat (nemesek vagy sem), foglalkozásukat, kapcsolataikat. Rajtuk kívül Benda Kálmán még további több mint 50 általa megnevezett személyről állítja vagy legalábbis erősen feltételezi, hogy részesei voltak a mozgalomnak. Közülük hetet letartóztattak, de hárman a börtönben meghaltak (volt, aki öngyilkos lett), a többieket — általában bizonyíthatatlanság miatt — Ítélet nélkül szabadon engedték. De éppen a halálesetek miatt maradtak feltáratlanok a központi kormányszervekbe (helytartóta-