Századok – 1995
Tanulmányok - Knapp Éva: Vallásos társulatok; rekatolizáció és társadalmi átalakulás Kassán a 17–18.században IV/791
VALLÁS ÉS TÁRSADALOM KASSÁN A 17-18. SZÁZADBAN 807 rajnai forintot érő gyöngyökkel és ékkövekkel díszített, aranyozott keretű Fájdalmas Szűz képéről szólnak.8 7 A kisebb Mária társulat fokozott reprezentációs igényét jelzi, hogy 1740-ben a tagoknak egyforma flagelláló ruhákat („vestes in usum flagellantium") és a flagelláns körmenet alkalmával a templom díszítésére arannyal átszőtt vörös selyem lepleket szerzett be 270 rajnai forintért. Ugyancsak a fokozott reprezentációs igényre utal az Agónia Christi társulat által 1704. március 8-án a jezsuita templomban felállított Kálvária- és Olajfák-hegyi jelenet, melyet a bécsi születésű, kassai polgár, Matthias Schreiner üvegesmester készített.88 A társulatok szorgalmazták az oltárok, oltárképek készítését is. Az Agónia Christi társulat német tagsága 1754-ben a Kálvária-templom új oltárára művészi kivitelezésű képet ajándékozott.89 A kisebb diáktársulat 1748-ban a Mária oratorium 19 évvel korábbi, fényét és díszét vesztett Mária oltára helyére gazdagon díszített új oltárt rendelt meg.9 0 Amint már utaltunk rá, a társulatok élete nem nélkülözte a színjátékszerű elemeket sem („litania figurális", declamatio a társulati ünnep délutánján). Társulat által bemutatott önálló színdarabról nincs tudomásunk. A diáktársulatok tagjai szerepeltek a diákszínpadi előadásokon, de csak mint a jezsuita iskola tanulói. Arra nincs utalás, hogy — mint például Nagyszombatban — egy-egy előadás programját valamelyik társulat jelentette volna meg.9 1 Ahogy az ünnepek bemutatásánál érintettük, a társulatok a zenés körmenetek, énekelt litániák stb. révén folyamatosan részt vettek a város zenei életében. Az éves elszámolások jelzik, hogy a harsonások, dobosok, s föltehetően a dóm énekkarából egy-egy énekes közreműködéséért külön fizettek.9 2 Összegzés Áttekintve a 17-18. századi kassai vallásos társulatok, ezen belül a jezsuita kongregációk működési elveit, tevékenységét és hatását, következtetéseinket négy pontban összegezzük: 1. A jezsuita kongregációk modellje, tevékenysége és hatása lényegében mindenütt hasonló volt Európában, az általános elveket a helyi viszonyokhoz alkalmazták.9 3 Helyi, illetőleg országos sajátosságnak látszik a szervezetek megkésett kialakulása és fejlődése. Míg ugyanis Nyugat-Európa egyes területein a kongregációk vonzereje már a 17. század végén csökkenni kezdett, s a 18. század húszas, harmincas éveiben jelentkeztek az első konfliktusok a jezsuita vezetéssel,9 4 a kassai kongregációk kifejlődése több tényező által késleltetve, szakaszosan, a 18. század első felében ment végbe, s a hanyatlás jelei csak 1750 körül mutatkoztak. További helyi sajátosság, hogy Kassán az egész időszakban végig megmaradt a szerzetesi gondozású társulatok túlsúlya, ami egyben jelzi a rendek kiemelkedő szerepét a város vallási életében. 2. A kongregációk vallási szerepének fontos összetevője a napi életvitel és a vallási élet részletes szabályozása és ösztönzése, elsősorban a szentségekkel való rendszeres élés és az egyén rendszeres részvétele által a szervezetek közös tevékenységében. A saját istentiszteleti hely, a saját áhitatgyakorlatok, liturgia
