Századok – 1995
Tanulmányok - Knapp Éva: Vallásos társulatok; rekatolizáció és társadalmi átalakulás Kassán a 17–18.században IV/791
794 KNAPP ÉVA létre, amely a megalakulás idejétől függően más-más árnyalatot öltött. A társulatok a megalakulás ideje és az ezzel összefüggő feladatrendszerük alapján három csoportba oszthatók, amelyek egyben jelzik a társulati élet és a rekatolizációs folyamat szakaszait. 1. 1653-1715. A 17. század második felében, a kassai rekatolizáció legaktívabb időszakában megalakult három társulatot elsősorban a katolikus hit elsajátítása, a rendszeres vallási oktatás megvalósítása érdekében hozták létre. Az elsőt a jezsuiták alapították az iskolájukban tanuló diákok számára 1653-ban, Congregatio Mariana sub titulo Immaculatae Conceptionis Beatae Mariae Virginis néven.23 A rekatolizáció első sikerei után, 1665. május 31-én a jezsuiták templomában életkori és nembeli korlátozás nélkül megalakult a Congregatio Agoniae Christi.24 Ezt követte a ferencesek társulatalapítása: a Szent Ferencről elnevezett kordás társulat 1674. április 13-án alakult meg a szalvatoriánus ferences templomban, Szegedi Ferenc Lénárt egri püspök támogatásával. A társulatot az Assisiben működő kordás főtársulathoz aggregálták, szabályaik a 18. században nyomtatásban is megjelentek. Bárki tagja lehetett, s ennek megfelelően női és férfi tagozatra oszlott. Legrendszeresebb nyilvános áhítatuk a délben a templomban a társulat ferences elöljárója (praeses) által magyarul előimádkozott keresztút volt. Újhold vasárnapokon égő gyertyákkal körmenetet tartottak, s ekkor a társulati oltárra kitették jelvényeiket. Minden hónap első vasárnapján ünnepi misét mondattak, ezt követően a tagok oktatásban részesültek. Fontos feladata volt a társulatnak a meghalt tagok díszes temetése.25 Az Agónia Christi és a kordás társulat között a 17. században folyamatos volt a kapcsolat, a két szervezet tagjai részt vettek egymás ünnepein.26 Miután Thököly Imre felvidéki fejedelemsége széthullott (1685), s az elűzött jezsuiták és ferencesek visszatértek a városba, a két társulat gyorsan regenerálódott. Az A-gonia Christi társulat praeseseinek magyar nyelvű prédikációit a társulati tagokon kívül is sokan hallgatták. 27 A tagok egymásrautaltságát és vezeklésvágyát növelte a többszöri pestis (1650, 1653-54, 1662-3, 1696, 1710-1) miatt kialakult félelem.2 8 A társulatok közötti kapcsolat kiegyensúlyozott volt, rivalizálásukra nincs utalás. 2. 1715-1744. Az 1715 utáni néhány évben megalakult négy társulat közös jellemzője, hogy velük a Rákóczi-szabadságharc alatt felbomlott katolikus hitéletet akarták helyreállítani és megszilárdítani. Ezek a jezsuita diákkongregáció életkor szerinti szétválása miatt létrejött, idősebb diákokból álló Sarlós Boldogasszony kongregáció (1715),2 9 a domonkosok által alapított Rózsafüzér társulat (1716), az orsolyiták Jézus Szíve (1716 körül) és a dóm Szent Kereszt társulata (1717). Működésük az 1740-es évekig határozta meg a város társulati életét. A domonkosok Rózsafüzér társulata Erdődy Gábor egri püspök engedélyével jött létre 1716-ban. Korlátozás nélkül bárki tagja lehetett. Fő feladatuk a rózsafüzér imádkozása, a tagok eltemetése, alamizsnaosztás és a zarándokok elszállásolása volt.3 0 Az orsolyiták által 1716 körül megszervezett Jézus Szíve társulat a Rózsafüzér társulathoz hasonlóan egy áhitatforma, a Jézus Szíve tisztelet terjesztése révén kívánta elmélyíteni a hitéletet. A kultusz Kassán a pozsonyi orsolyitáknál már korábban működő Jézus Szíve társulaton keresztül talált befoga-
