Századok – 1995

Tanulmányok - Gecsényi Lajos: Bécs és a hódoltság kereskedelmi összeköttetései a 16. században (Thököly Sebestyén felemelkedésének hátteréhez) IV/767

BÉCS ÉS A HÓDOLTSÁG KERESKEDELME A 16. SZÁZADBAN 783 kodott a dicsérettel: „homo non exigui ingenii, quem multis módis utilem fuisse fisco certum est."79 1577 júliusában Tai- a nagybányai őrség élelmezésére 2000 forintot (készpénzt és bort) adott a Szepesi Kamarának, mely összeg visszafizetését eleve Thököly számára kérte. Az erről szóló utalványt azután Georg Hen (Heen) nürnbergi polgárra forgatták.80

Ugyanezen idő tájt a tokaji és a kállói várak élelmezésére adott borért 5800 forint értékű adóslevelet adtak ki Tarnak, amely szintén Thökölyhez vándorolt.8

1

1578 januárjában az Udvari Kamara 1284 forint értékű áru átvételét engedélyezte Tartól a katonaság számára.8

2

1578. május 9-én a Magyar Kamara állított ki kötelezvényt Tar nevére, de Thököly számára történő kifizetési rendelkezéssel. A pénzt a felső-magyarországi katonaság zsoldjára kölcsönözték. A kereskedelmi körforgásban azután az utalvány Thökölytől ismét Georg (Jörg) Heenhez és Ulrich Rottengatter nürnbergi polgárhoz került, jelezvén, hogy a nürnbergiek változatlanul üzletfelei voltak a nagyszombati tőzsérnek. A váltóként forgatott kamarai kötelezvényekkel már ők maguk végezték a marhahajtás pénzügyi és technikai szervezését.83

15 78 szeptemberében 2000 forint készpénzkölcsön és 10 000 forint árukölcsön szerepelt a Szepesi Kamara egyik jelentésében, törlesztésük változatlanul Thököly számára meghatározottan. Az áruk Erdélyből származtak — posztófélék, szőrmék, machei és samblott fajtájú textíliák, fűszerek — és azokat Tar hozta onnan. Ellenértéküket kétszer 6 hónapos terminuson kellett kiegyenlíteni. A jelentés szerint Tar Thököly faktoraként járt el, és az áruk kétséget kizáróan az utóbbi tulajdonát képezték.8

4 Az új orientáció mindenesetre hasznot hozó volt. 1578 tavaszán, amikor a Fugger fivérek elhatározták, hogy a vöröskői uradalomtól megválnak Thököly Sebestyén első szóra 50 000 tallért tett le készpénzben. Logikus folyományaként addig is követett életfelfogásának, melyet Üjváry Zsuzsanna tanulmánya határozott meg a legvilágosabban:,,A pénz, illetőleg a tőkeszerzés csak eszköz, elengedhetetlen alap volt egy nemesi birtok megvásárlásához, mely nélkül nehezen remélhetett volna előkelő házasságot, nagy reményű családalapítást. Pénzt már eleget szerzett ahhoz, hogy a korabeli Magyarországon igazi vagyont, egy nemesi birtokot is vegyen, amely azután kellő alap a további célok eléréséhez."8

5

Igaz mint kiderült egy ilyen hatalmas üzlethez mérten pénzügyileg és társadalmilag még nem állt megfelelően szilárd lábakon. Az említett összeg kikülönítése bécsi üzletfeleinél megrendítette hitelképességét. 1578 nyarán, miután több hónapon át nem teljesítette fizetési kötelezettségét és hírek teijedtek el arról, hogy a kereskedéssel is felhagyott, Thobias Weiss és Michael Starzer kereskedők a bécsi városi bíróságnál árestáltatták őt. 86

(Igaz az sem zárható ki egészen, hogy Weiss és Starzer a császári udvarból — a Voröskő megvásárlására irányuló szándék nyomán támadt megrökönyödés hatására — kapott ösztönzésre szánták el magukat erre a lépésre. Bizonyítandó, hogy Thököly vagyonilag nem szilárd alapokon áll.) Annak hírére ugyanis, hogy a Fugger fivérekkel a vételi tárgyalások előrehaladtak széleskörű ellenakció indult Thökölyvel szemben a császárnál. Rudolf 1578. március 28-án Pozsonyban kelt, Ernő főherceghez intézett, leiratában így fogalmazott: „Hitelt érdemlően jelentik, hogy egy Teckerle Stefan (sic!) nevezetű