Századok – 1995

Történeti irodalom - Letters and Dispatches 1924–1944. Raoul Wallenberg; „…Hogy a budapesti Wallenberg-kiállítás emléke fennmaradjon”; Emberirtás; embermentés. Svéd követi jelentések 1944-ből. Az auschwitzi jegyzőkönyv (Ism.: Karsai László) III/750

754 TÖRTÉNETI IRODALOM kényszeríti elszámolás helyett. Több mint valószínű, hogy bármelyik érettségiző akármelyik közkönyvtárban 10 perc alatt kiderítené, mikor is születhetett Rudolf Höss, az auschwitzi tábor parancsnoka, (1900-ban), vagy éppenséggel Endre László (1895-ben). Bajtay csak szerény kérdőjelekkel jelzi, hogy számára ez megoldhatatlanul nehéz feladatot jelentett (71. old. 83. j., 98. old. 117. j.). Hajmeresztő, hogy 1994-ben egy komoly forrásmunkában a sajtó alá rendező azt merje állítani, hogy egyedül Auschwitzban 4 millió embert öltek meg a nácik. Vaszilij Grossmann szovjet újságíró hazugságát talán nem kéne már tovább ismételgetni. (75. old. 85. j.) A valóságos adat minden bizonnyal valahol 750 000 és 1 millió között van. Bajtay egyik lábjegyzetében az szerepel, hogy a románok a második világháború idején néhány száz zsidót öltek meg, a valóságban a román zsidó vészkorszak áldozatainak számát legkevesebb 200 000-re lehet becsülni. (108. old. 126. j.) Bajtay Bakyt, aki semmiféle érdemleges tisztséget sem töltött be a nyilasok uralma idején, „kinevezte" a Belügyminisztérium — máskülönben'nem is létező — belbiztonsági osztálya élére. (98. old. 116. j.) Igen élénk fantáziára vall az az ötlete is, hogy Ravasz László református püspök állítólagos pásztorlevelét július 2-án és 9-én is fölolvastatja a templomokban. (93. old. 110. j.) Semmi ilyesmire nem került sor. Ha lett volna Bajtay munkájának legalább egy műszaki szerkesztője, akkor ilyen felületes munka biztosan nem jelenhetett volna meg, amely telis-tele van sajtóhibákkal, elütésekkel. Arra már csak célozni merek, hogy Bajtay a magyar nyelvvel is hadilábon áll, germanizmusoktól hemzsegő, zavaros mondatait igen nehéz olvasni.1

5

Igen sok oldalon a szedő még arra sem ügyelt, hogy azonos betűtípussal nyomtassa az egyes bekezdéseket. (Szedés: Bajtay Péter) A jegyzeteket író saját jegyzeteit sem olvasta el. A 38. oldalon Zöldi Márton még y-nal szerepel, 3 oldallal később Bajtay már magabiztosan javítja Danielssont. Nem tűnt föl Bajtaynak az sem, hogy két darab 76-os lábjegyzete van (52, 53. old.), de az sem, hogy Horthyval hol július 7-én (40. old. 67. j.) hol július 8-án (88. old. 103. j.) állíttatja le a deportálásokat, azzal pedig nem is törődhet, hogy Veesenmayer már július 6-án mindezt jelentette.1

6

De Bajtay nem vette észre azt sem, hogy Per Anger július 17-i jelentésében szereplő 14.7.44. nem kódszám, hanem 1944. július 14-et jelöli. (104.old.) Vörös János vezérkari főnököt a nyilas puccs után egyszer az északkeletii fronton (85. old. 98. j.), egyszer meg — nyilván a nagyobb biztonság okából — Szegednél lépteti át a Vörös Hadsereghez. (144. old. 168. j.) Bajtay következetesen „letábornokozza" Eichmannt, aki csak , Obersturmbannführer (kb. alezredes) volt. Mindezek ellenére jó, hogy megjelent ez a három kötet. Mindháromban sok olyan eredeti dokumentum található, amelyet még a szűkebb szakmai közönség sem ismer, az ismertebbeket \ pedig fontos minél szélesebb körben közzétenni. Mind az amerikai dokumentumkötet, mind Bajtay összeállítása megérdemelt volna legalább egy szaklektort. E recenzió írója, az elmúlt 7 év során nem először, némi nosztalgiával gondol vissza azokra a boldogtalan, pártállami időkre, amikor még Arató Endre professzor könyvét Niederhauser Emil lektorálta. A szaklektorokat (is) elsöpörte a rendszerváltozás, értük nagy kár. JEGYZETEK I 1 Ember Mária: Ránk akarták kenni ( Héttorony K, Budapest, 1992. 180 old.) 1 2 A kiállítást Horn Emil rendezte. Október 31-ig 12 700-an látogattak el a Budavári Palota A-szárnyába, a Wallenberg-kiállításra. 3 Karsai László: Újabb Wallenberg-dokumentumok (Világosság, 1992/12.sz. 949-954.) 4 Lévai Jenő: Raoul Wallenberg. Regényes élete, hősi küzdelmei, rejtélyes eltűnésének titka. (Magyar Téka, Budapest, 1948., 311 old.) továbbiakban: Lévai, i.m. 5 Lévai, i.m. 293. old. 6 Joseph, Gilbert: Mission sans retour. L'affaire Wallenberg (Albin Michel, Paris, 1982, 444 p., idézett rész: 12.) 7 Bárány György: A Wallenberg-kutatás iddszerű problémái és feladatai (Századok, 128. évf. /1994/ 6. sz., 1149-1164.old.) 8 Braham, Randolph L.: The Politics of Genocide. The Holocaust in Hungary (Columbia University Press, New York, 1981, Vol. I-II. pp. 1269.); Yahil, Leni: Raoul Wallenberg - His Mission and His Activities in Hungary CVad Vashem Studies XV, 1983., pp. 7-53.) 9 Bárczy István tanúvallomásának szövegét lásd: Az Endre-Baky-Jaross per (Sajtó alá rendezte Karsai László és Molnár Judit., Cserépfalvi K, Budapest, 1994. 650., idézett rész: 178-192.)