Századok – 1995

Történeti irodalom - Iparosok és kereskedők a két világháború közötti Magyarországon (Ism.: Huszár Zoltán) III/736

736 TÖRTÉNETI IRODALOM zései — közöttük az 1934 januári német-lengyel megnemtámadási egyezmény (19. dok.) — tárgyalási hajlandóság és mérsékelt revíziós törekvések benyomását keltették. Ám a francia-szovjet közeledés jelére az 1935 júniusi német-angol flottaszerződéssel (20. dok.) a tarsolyában az expanzió útjára lépett. Mivel Nagy-Britanniával nem jutott a remélt egyetértésre, Hitler a „Berlin-Róma tengelyt" (22. dok.) és a Japánnal kötött „antikomintern-paktumot" (23. dok.) választotta. A spanyol polgárháború kitörése után pedig katonailag támogatta Franco tábornokot (24. dok.). Eközben szétesett a kelet-közép-európai és a délkelet-európai államok Franciaország által támogatott szövetségi rendszere. 1937 végén a gazdaság, a Wehrmacht és a külügyminisztérium apparátusaiban végrehajtott személycserékkel megteremtette az erőszakos kelet-közép-európai területi változások belső feltételeit. Első csapása 1938 márciusában Ausztria ellen irányult. Az 1938 szeptemberi müncheni konferencián (25. dok.) megszerezte a Szudéta-vidéket, majd 1939 márciusában német csapatok vonultak be Prágába. A cseh területekből létrehozták a birodalmi cseh-morva protektorátust (27. dok.), Szlovákia pedig vazallusi viszonyba került a hitleri Németországgal (28. dok.). A brit kormány ezután úgy határozott, hogy nem enged a további erőszaknak, és 1939 március végén garantálta Lengyelország függetlenségét. A kötet utolsó negyedét a második világháborúval kapcsolatos szerződések alkotják Németország 1939-ben kötött féltucatnyi szerződése már előrevetítette a háború kitörését. Az 1939 augusztus-szeptemberben aláírt szovjet-német egyezményekben elhatárolták érdekszféráikat, majd Lengyelország lerohanása után határ- és barátsági szerződést kötöttek. Lengyelország ellen megindított háborújával — eredeti szövetségesi elképzeléseivel ellentétben — szembekerült Angliával és Franciaországgal (33. és 34. dok.). A Szovjetunió pedig kívülről figyelte az „imperialista tábor" egymás ellen harcoló országait. Hitler Franciaország kikapcsolását a keleti német előrenyomulás fontos feltételének tekintette, amellyel egyidejűleg Angliát is engedelmességre szoríthatja. A nyugati hadjáratban 1940 júniusában legyőzte Franciaországot (35. dok.). 1940 szeptemberében aláírták Németország, Olaszország és Japán háromhatalmi egyezményét (38. dok.), s Hitler azt tervezte, hogy velük együtt biztosítja az Arhangelszk-Kaspi-tenger vonaláig terjedő térség stratégiailag fontos területeit és közel- és közép-keleti, illetve északnyugat-afrikai bástyáival védelmezi kontinentális birodalmát. 1941. június 22-én megindította a Szovjetunió elleni háborút, rövidesen azonban kiderült, hogy azt terveivel ellentétben egykönnyen nem lehet i befejezni. A Német Birodalom 1942-1943 fordulójától katonai lépéseiben defenzívába szorult. Segát erejének túlértékelése és az ellenfél lebecsülése, valamint a rasszista doktrínához való ragaszkodása miatt meghiúsult a koalíciós hadvezetés lehetősége is, jóllehet 1941 decemberében német-olaszjapán egyezményt kötöttek az együttes hadviselésről (39. dok.). A szövetségesek minden fronton fokozatoséin nyomultak előre, s 1945. május 7-én Reimsben, majd mégus 9-én Berlinben aláírták Németország kapitulációját (42. dok.). A bevezető tanulmány és a dokumentumok együttese jól szolgálja a korszerű oktatást. A tanulmány megrajzolja a nagyhatalmak asszisztálásával folytatott német külpolitika ívét, amelyhez teirtópillérül szolgálnak a jó érzékkel válogatott dokumentumok. A szerző a kötethez időrendi és életrajzi áttekintést, illetve válogatott szakirodalmi bibliográfiát csatolt. Teljesértékű egyetemi segédkönyvvel geizdagodott a felsőoktatás, de rajta kívül haszonnal forgathatják tanárok, tanulók s mindazok, eikik mélyebben érdeklődnek a 20. század történései iránt. D. Molnár Erzsébet IPAROSOK ÉS KERESKEDŐK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON Szerk.: L. Nagy Zsuzsa. Bp. 1994. MTA Történettudományi Intézete. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 11. Sorozatszerkesztő: Glatz Ferenc, 128 1. A teinulmánykötet szerkesztője, L. Nagy Zsuzsa, az Előszó ban világosan vázolja a közreadott kutatás célját és ennek megvalósítási módját is. „E kötet tanulmányai nem ölelik fel az iparosok és kereskedők életének minden területét, nem tárgyeilják a helyzetüket meghatározó valamennyi