Századok – 1995

Dokumentumok - Gergely Jenő: Concordatum Hungaricum. A nyilas kormány konkordátum-tervezete 1945 elején III/695

722 GERGELY JENŐ SOROZATOSAN ISMÉTLŐDŐ MAGYARÁZATOK KONKORDÁTUMUNK TERVEZETÉHEZ (Általában) Szálasi Ferenc 1940-ben Budapesten megadott programja2 8 szerint nem tűrhető, hogy az egyén belső élete kettészakadjon: hogy vallási meggyőződése, mely az egész-embernek egyik alkotó-eleme, nemzeti meggyőződésével összeüt­közésbe kerüljön. Az egyensúlyt azzal biztosíthatjuk, hogy megadjuk Istennek, ami Istené és megadjuk nemzetünknek, ami nemzetünké. Semmi közünk ahhoz, hogy más nemzetek mit akarnak kezdeni vallás-erkölcsi életükkel, csak ahhoz van közünk, amit mi akarunk. Magyar népi mozgalmunk az egyes vallási közös­ségekkel szemben oly álláspontra helyezkedik, amilyet azok velünk szemben és nemzetünk jövőjével szemben elfoglalt álláspontjukkal és tanúsított magatartá­sukkal kiérdemelnek. Concordatum Hungaricum néven foglaltuk egybe az Egyház és Állam közötti szerződés-tervezetünk egyes pontjait. Köztudomásúlag a Konkordátumot az Állam kormánya (ill. feje) az Egyház fejével köti meg; a törvénytárban történt kihirde­tésével világi törvénnyé, a konzisztóriumban, majd bulla alakjában történt kihir­detés után egyházi törvénnyé válik. Az 1855-i osztrák konkordátum állt hozzánk, magyarokhoz legközelebb;29 jelen tervezetünk azonban teljes terjedelmében in­kább az 1934-es osztrák konkordátumot tartja szem előtt, lényegében azonban megalkuvás nélküli hungarista szellemű alkotás.3 0 (Első cikkelyhez) Egyházpolitika, mint azoknak az elveknek rendszere, amelyek az Egyház és Állam közti rendezett viszonylat alapján a kormányzást irányítják, megenge­dett, sőt szükséges tevékenysége az egyházi felsőbbségnek, de csakis a Konkor­dátum által megszabott keretek között.3 1 Ide vonatkozó fontosabb magyar tör­vények: 1848-i XX. tc. a bevett vallásokról; 1895-i XLIII. tc. a csupán elismert vallásfelekezetekről; külön kategóriába tartoznak a házasságra és anyakönyve­zésre vonatkozó törvények, melyekről e magyarázat-sorozat kapcsán külön tör­ténik említés. (Negyedik cikkelyhez) A főkegyúri jog, mint a magyar királynak ama különös és a főfelügyeleti jogtól különböző az Egyháztól nyert joga, melynél fogva az egyházi kinevezéseknél és az Egyháznak világi vonatkozású ügyeiben más királyoktól értéktöbbletben különbözően övé a döntő szó, — jogfolytonosság alapján nem szállhat át bármely magyar államfőre, azért ezt a jelen Konkordátum újólag rendezi.3 2 Kisebb fokú magyar tényezők kegyúri jogába direkte nem szólunk bele, de amennyiben az az új elrendezés útját állná, semmisnek tekintendő.

Next

/
Thumbnails
Contents