Századok – 1995

Dokumentumok - Gergely Jenő: Concordatum Hungaricum. A nyilas kormány konkordátum-tervezete 1945 elején III/695

718 GERGELY JENŐ IX. Cikkely. 1. §. A Magyar Állam hatékonyan gondoskodik arról, hogy a rk. egyházi parancsolt ünnepeken a munkaszünet minden vonalon pontosan betartassák; nem is engedélyez oly zajos szórakozásokat vagy gyűléseket stb., melyek ama napok lelkies jellegével összeférhetetlenek. Ennek fejében viszont az Egyház is garantálja, hogy a nemzeti ünnepek méltó megülése érdekében maga részéről megértőleg minden lehetőt megtesz, nem-katolikus keresztények külön nyilvános ünnepnapjain pedig a papság és hívek kerülnek mindent, ami a vallásközi megbecsülésnek rovására lenne. IX. C. - 2. §. Az érdekelt vallási fórumok között az Állam hatékonyan szorgalmazza oly megegyezés létrejöttét és pontos betartását, amely a vallásközi békét egymás ünnepeinek, szertartásainak stb. megbecsülésével is biztosítja; pl. katholikus körmenetek, protestánsok nagypénteki harangozása stb. megegyezésileg rendezendő kérdések. IX. C. - 3. §. Magyarországi viszonylatban parancsolt rk. ünnepnek tekintendők a vasárnapok és a következő tíz ünnepnap: Jan. 1.: Újév; —jan. 6.: Vízkereszt; — Áldozócsütörtök; — Úrnapja; —jún. 29.: Szent Péter és Pál napja; — aug. 15: Nagyboldogasszony napja; — aug. 20: Szent István király ünnepe; — nov. 1.: Mindenszentek; — dec. 8: Szeplőtelen Fogantatás; — dec. 25.: Karácsony.17 IX. C. - 4. §. Az úgynevezett nem-parancsolt (festa chori) ünnepeken, a nagyhét köznapjain, Jézus Szíve ünnepén, halottak napján (nov. 2.), Karácsony böjtjétől (dec. 24.) dec. 31-ig, továbbá a tanévnyitó és záró napokon: a rk. tanulóifjúság teljes számban, a felnőttek pedig a munkában való nélkülözhetőség arányában szintén bekapcsolódnak az egyházi ünnepi napirendbe a püspöki karral történő állami megállapodás szerint. X Cikkely. 1. §. Jelen egyezmény megfelelő pontjai nem csak a világi papságra és a hívekre, hanem a szerzetesekre is vonatkoznak. Egyébként Magyarországon szerzetesi intézmények alapítása és a meglévők további fennmaradása attól függ, hogy a hívek lelkipásztori gondozása vagy a kulturális munka terén az egyházi (püspöki-kar) és az állami (kormány) fórum egyetértőleg nélkülözhetetlennek tartja-e a szóban forgó szerzetesi intézményt.1

8

Működési szabályzatokat ideiglenesen a mindenkori magyar kormány, véglegesen pedig a magyar Törvényhozás hagyja jóvá. X C. - 2. §. A szerzetesek és szerzetesnők címhasználata, utcai ruházata föltűnés nélküli és egyszerű legyen; nyilvánosan csakis rendes polgári vezetéknevüket és anyakönyvileg bejegyzett keresztnevüket használhatják, de nemesi stb. rangjelzések hozzáadása nélkül.1

9 X C. - 3. §. A magyar földön működési engedélyt nyert szerzetesek lelkipásztori munkájukban a megyéspüspök rendelkezése alatt állanak, rendi életük irányítója és felelős képviselője a tartományi elöljáró, iskolai és egyéb kulturális munkájukban pedig a magyar kormány szakminisztere és megbízottja az illetékes föllebbvaló. X C. - 4. §. Egy-egy magyarországi szerzet egy-egy rendtartományt alkot, melynek további belső és csupán rendi tagolásába az Álam nem avatkozik. Férfiszerzetekjogi képviselője a tartományfőnök, a női szerzeteké pedig az a szerzetes