Századok – 1995
Dokumentumok - Gergely Jenő: Concordatum Hungaricum. A nyilas kormány konkordátum-tervezete 1945 elején III/695
716 GERGELY JENŐ V C. - 2. §. Külföldi származású vagy a fenti követelményektől függetlenül idegenben képesített egyházi férfiak bárminemű honi működéséhez meg kell szerezni a magyar kormány kifejezett engedélyét; nem is tartózkodhatnak egy hónapon túl az ország területén, ha erre nézve különleges állami engedélyük nincs. V C. - 3. §. A hittudományi főiskolákon és az egyetem theológiai karán csakis oly fölszentelt papok taníthatnak, akiknek szaktudását az egyházi fölsőbbség garantálja, hazafias lelkület tekintetében pedig a magyar kormányzat megítélése szerint a fiatal klérikusoknak példaképül szolgálhatnak. V C. - 4. §. Ha valamely hittudományi tanár működése ellen panasz merül fol, az egyházi és állami folsőbbség vegyes bizottsága dönt további alkalmaztatása felől. VI. Cikkely. 1. §. Az Egyháznak joga van az összes iskolák katholikus növendékeinek valláserkölcsi oktatásához és neveléséhez.1 0 Tananyag-beosztás, tankönyvjóváhagyás és módszer tekintetében a vallásoktatás kölcsönös megegyezéssel összhangba hozandó az általános iskolai renddel. Országos és egyházmegyei, valamint helyi viszonylatban úgy kell megszervezni a valláserkölcsi iskolázást, hogy az Államnak közvetlen beleszólás nélkül is diszkrét betekintése legyen az Egyház munkájába.1 1 A hitoktatás anyagi költségét az Állam födözi. Az iskolák kizárólagos szolgálatára rendelt papok képesítésük, növendék-létszámuk és heti óraszámuk arányában díjaztatnak és nyugdíjjal járó állami tisztviselői státusba soroltatnak a tanügyi költségvetés terhére. VI. C. - 2.§. Ha valamely világi tanerő működése ellen az egyházi fölsőbbségnek kifogása van, a tanügyi irányítás egyházi és állami közegekből álló vegyesbizottsága vizsgálja ki a dolgot és az illető tanerő további sorsáról intézkedik; e téren legfőbb adminisztratív fokon a kultuszminiszter dönt; súlyosabb esetek bírói útra terelendők. VI. C. - 3. §. Az egyházi alapítású és egyháziak vezetése alatt álló iskolák vagyonjogi és személyi vonatkozásban egyházi jellegűeknek tekintendők, ellenben tanítás és nevelés dolgában mindenben az állami iskolákkal egyenlő elbánás alá esnek.12 VI. C. - 4. §. Az Államnak joga van az egyházi jellegű intézetek anyagi dolgaiba is beleszólni az általa nyújtott anyagi hozzájárulás arányában. A tanerők szükséges áthelyezését is ennek arányában szorgalmazhatja az egyházi felsőbbségnél. VII. Cikkely. 1. §. A házasság-jogi téren1 3 felmerülő vitás kérdéseket a r.k. Egyház és a Magyar Állam között a jelen konkordátum oly képpen rendezi, hogy az Állam elfogadja elvben a Codex Juris Canonici idevonatkozó előírásait a római katholikus vallású felek között létrejött vagy létrejövő házasságokra nézve, amennyiben a házasság az Egyház színe előtt köttetett és a felek annak kötelékében akarnak élni. Az így kötött vagy kötendő és fenntartani óhajtott házasságok polgárjogi érvényét az Állam nem terjeszti ki a zsidófajú egyén vagy egyének házasságaira, mert itt a fajvédelmi törvényé a döntő szó.14 A Codex alapján így fönnálló házassági közösség és a zsidófajúak házasságain kívül minden más hazai házasságra nézve a katholikus felet illetőleg az alábbi megállapodások lesznek irányadók.
