Századok – 1995
Dokumentumok - Gergely Jenő: Concordatum Hungaricum. A nyilas kormány konkordátum-tervezete 1945 elején III/695
698 GERGELY JENŐ felekezeti villongások értendők, amelyeket Rajnissék az osztályharccal vettek egy kalap alá, mint „kiirtandót". A pozitív egyházpolitikai programot a 12. pont tartalmazta: „Minden vallás szabadságát, amely nem áll ellentétben a magyar erkölcsi felfogással. Az áttérés és a házasság megtiltását olyan felekezetek között, amelyeknek erkölcsi alapjai különbözőek. A templomi szószékről való politizálás beszüntetését."1 4 Ez a program is a vallásszabadság liberális elvének korlátozását követelte, amikor annak határául a „magyar erkölcsöt" szabta, annak mibenlétéről azonban nem nyilatkozott. Az áttérés és a házasság korlátozása egyértelműen az izraeliták kikeresztelkedését, illetve a keresztény-zsidó vegyesházasságokat akarta akadályozni. A szószékről való politizálás beszüntetésének egyébként sokszor és sokféle indítékból hangoztatott szólama az egyházak politikai és közéleti szerepének a korlátozását, nemkívánatos voltát jelentette. Úgy tűnik tehát, hogy e téren egyfajta konszenzus létezett a különféle jobboldali radikális csoportok elképzelései között. A nyüas konkordátum-tervezet másik feltételezhető szerzője, Hubay Kálmán vezetésével adott programot 1938 tavaszán a Nemzeti Szocialista Magyar Párt — Hungarista Mozgalom. Ez a program szólt legrészletesebben a nyilasok egyházpolitikai nézeteiről. A program elsg mondata leszögezte: , A Hungarista Mozgalom keresztény valláserkölcsi alapon és az évezredes magyar alkotmányosság fundamentumán áll."1 5 (Az én kiemelésem - G. J.) A magát így kereszténynek valló mozgalom célja a Hungarista Állam megteremtése volt, amelyben az államfő „az apostoli főkegyúri jogok gyakorlásába lépő, legelső közjogi méltóság". Eszerint a kormányzó jogkörénél nagyobb, az apostoli király hatalmát kapná a hungarista állam feje.1 6 Mögöttes szándéka pedig az lenne, hogy Rómát kirekessze a stallumok betöltéséből. A Hubay-féle hungarista mozgalom egyházpolitikai céljaiban meglepő módon keveredett az egyházak addigi jogállásának védelme a bevett egyházak, elsősorban a katolikus egyház gazdasági-politikai pozícióinak a felszámolásával. Az első kitétel szerint „a vallástanítást minden iskolatagozatban kötelezővé tesszük és kizárólag felszentelt lelkészekkel végeztetjük".1 7 Ez addig is így volt, itt tehát a jövőre nézve nyújtottak biztosítékot e téren a bevett felekezeteknek. A Hubay-féle párt egyértelművé tette, hogy a nyilasok a jelenben és a jövőben — hatalomra kerülésük esetén is — az állam és az egyházak szoros együttműködésével számolnak. „Megalkuvás nélkül átültetjük a gyakorlatba az evangéliumi társadalmi normákat. A keresztény egyházak vallásgyakorlatát biztosítjuk és őket hitoktatási tevékenységükben hatékonyan támogatjuk — olvasható a programban —. Az alsópapságot anyagi függetlensége, méltó megélhetése biztosításával hozzásegítjük ahhoz, hogy Krisztus anyagi gondoktól mentes szolgáivá válhassanak. Az egyházi nagybirtokot kiosztjuk a történelmi egyházak hitközségeinek, hogy az alsópapság anyagi függetlensége újabb évezredre megalapozott lehessen... A javadalom ilynemű biztosításával mindennemű párbér megszűnik, mert a lelkészkedő papságot magasztos hivatásának teljesítésében nem szabad anyagi természetű okokból a hívekkel szembeállítani. Az egyházi nagybirtokoknak hitközségi célvagyonokká és hitközségi kishitbizományokká való átalakítása után minden kongrua megszűnik."1 8