Századok – 1995
Dokumentumok - Gergely Jenő: Concordatum Hungaricum. A nyilas kormány konkordátum-tervezete 1945 elején III/695
696 GERGELY JENŐ Az első ilyen program 1932. június 16-án látott napvilágot, amelyet Meskó Zoltán országgyűlési képviselő tett közzé a Nemzeti Szocialista Magyar Földműves és Munkáspárt programjaként. Ennek 2. pontja kimondta: „A magyar nemzeti szocialista mozgalom, a valláserkölcsi világnézet és a pozitív kereszténység alapján áll, követeli tehát a vallásellenes agitáció szigorú üldözését és minden dolgozó magyar vallásos érzelmének fokozott védelmét. "4 (Az én kiemelésem - G. J.) Meskó nemzetiszocialista pártja e tekintetben tehát egyértelműen nyilatkozott. Ami pedig konkrét egyház politikai követeléseit illeti, ott az alsópapság érdekeit karolta fel anélkül, hogy a főpapsággal szemben vagy az egyházi nagybirtokkal kapcsolatban nyilvános kritikát gyakorolt volna. A program 19. pontja szerint: „Követeljük a dolgozók egyházi terheinek és az alsópapság anyagi helyzetének méltányos rendezését, hogy minden pap híveivel összhangban teljes erejével szolgálhassa egyháza és a nép erkölcsi, szociális és kulturális érdekeit."5 1933-ban lépett színre gróf Pálffy Fidél Egyesült Nemzeti Szocialista Pártja. Alapelveinek élén ugyancsak a keresztény erkölcsökhöz és világnézethez való ragaszkodás szerepel: „A társadalmi és gazdasági rend etikai alapja az evangéliumi testvérszeretet... A keresztény erkölcs, vallásosság, hazaszeretet, nemzeti öntudat, magyar véreink szeretete azok a konstruktív társadalmi erők, amelyekkel társadalmunkat eggyé kell forrasztani."6 Itt közreadott dokumentumunk szempontjából alapvető fontosságú a Szálasi Ferenc által vezetett Nemzet Akaratának Pártja (NAP) 1935. március 4-én kelt programja. Ugyanis a nyilas pártok közül először és utoljára ebben a programban található meg az egyházpolitikai célok között az Apostoli Szentszékkel kötendő konkordátum követelése. Szálasi „hívő katolikus emberként" a nyilas párt programját is a keresztény hitre alapozva hirdette meg, legalábbis ami a formális kitételeket illeti. A célok között a „szocializmus" meghatározásaként olvashatjuk: „A szocializmus a népek társ- és sorsközösségének rendszere; melyben erkölcsi, szellemi és anyagi életünket a tudatos hitből fakadó tiszta cselekedeteken felépülő és az államfelségtől megkövetelt kötelességteljesítésre alapozzák, hogy elnyerhessék a jogot tudatos köz- és egyéni életük méltó lefolytatására."7 (Az én kiemelésem - G. J.) A definíció zavaros voltától eltekintve elemzésünk szempontjából az érdemel figyelmet, hogy Szálasi a „tudatos hitet" tette meg nemzeti szocializmusa erkölcsi alapjának. Ezt a program további részében politikai szlogenként is megfogalmazta: „A Hungária Egyesült Földek népfelségének alapja ez: »Isten megadta, az Elet megerősítette, a Nép szentesíti, e Háromság végrehajtja!«". A szentháromságot idéző kép is csak annyiban érdekes, hogy annak élén Isten áll, aki mindenkié. Ez egy újabb fordulatban úgy szerepel, hogy „Isten, paraszt, polgár és katona" a NAP szerinti népfelség alapja.8 A NAP programjának III. Cikkely 15. pontja tartalmazta a nyilasok egyházpolitikai törekvéseit: „Akaijuk és követeljük az egyes vallások teljes politikamentességét, kimondottan az erkölcsi nemzeti életre való nevelő hatályát, kötelességteljesítésen nyugvó jogélvezet hitének hirdetését; minden vallás politikai ágának beszüntetését, az állam minden érdekével számoló új konkordátum és hitszerződések megkötését. Nem ismerünk felekezetnélküliséget. Minden polgár valamelyik bevett vagy elismert vallás tagja legyen."9 (Az én kiemelésem - G. J.)
