Századok – 1995
Dokumentumok - Harsányi Iván: 1943–1944 magyarországi eseményei spanyol diplomáciai iratok tükrében III/629
668 HARSÁNYT IVÁN 26. Sanz Briz budapesti ügyvivő - Jordana külügyminiszternek Budapest, 1944. július 15. A zsidókérdésről Magyarországon Az ugyanerről a kérdésről szóló előző informatív jelentéseim folytatásaként mellékelten küldöm Méltóságodnak a legutóbbi hetekben az itteni kormány által kibocsátott antiszemita törvények kivonatát. Noha ugyanebben az időszakban az új kabinet törvényalkotó tevékenysége egyébként jócskán alábbhagyott, a jelenlegi helyzetben is, a háborús aggodalmak és a belpolitikai problémák mellett előtérben áll a zsidókérdés, valamennyi vonatkozásával és vetületével. Általában a sajtó nem fejezi ki azt az éles, kihegyezett tónust, amellyel a szemita faj ellen felléptek. Ez a maga részéről a rá jellemző belenyugvással és passzivitással viseli a zaklatásokat, amelyeket az új kormány az élet minden területén alkalmaz vele szemben; kétségkívül azért, mert ennek a közösségnek a tagjai meg vannak győződve róla, hogy a dolog jelen állása mellett bármely más magatartás, amit tanúsítana, ha ez egyáltalán lehetséges volna, csakis tovább súlyosbítaná amúgyis meglévő bajait, amelyek az ország mai bizonytalan helyzetében sújtják. Talán annak a hatása is mutatkozik ebben, hogy Őfőméltósága Magyarország kormányzója energikus fellépése folytán az izraeliták tömeges deportálása néhány nap óta abbamaradt. Az ez ügyben hallható számítások szerint a 800 000 zsidóból, aki ebben az országban lakott, máris mintegy 500 000-et deportáltak, ismeretlen úticéllal. Angel Sanz Briz ügyvivő Melléklet Kivonatos összegezés a magyar kormánynak az ország zsidó lakossága elleni újabb intézkedéseiről A belügyminisztérium egy új rendelete értelmében Budapest polgármestere kijelölte azokat a házakat, amelyekben a továbbiakban megkülönböztető csillag viselésére kötelezett zsidók lakhatnak. Ezeket a házakat a bejárati kapun harminc centiméter átmérőjű sárga csillaggal kell megjelölni, 31x51 cm-es fekete alapon. A zsidóknak, akik most csakis keresztények számára kijelölt házakban laknak, öt napon belül el kell azokat hagyniuk, és össze kell költözniük olyan zsidó családokkal, akik a zsidók számára kijelölt házakban laknak. Egy zsidó családnak csak egy lakásra van joga, de ha ez a bérlemény 25 m2 -nél kisebb, és a család több mint négytagú, további egy, avagy részlakásra jogosult. Orvosok, mérnökök és mások, akik hivatásuk körülményei folytán nagyobb térre tarthatnak igényt, ehhez külön lakrészre jogosultak. A lakásukat elhagyó zsidók minden ingóságukat magukkal vihetik. A kulcsot át kell adniuk a tulajdonosnak.
