Századok – 1995

Dokumentumok - Harsányi Iván: 1943–1944 magyarországi eseményei spanyol diplomáciai iratok tükrében III/629

SPANYOL DIPLOMÁCIAI IRATOK MAGYARORSZÁGRÓL (1943-44) 653 szántságát, hogy megvédi a határokat minden támadástól, amely kívülről jöhet, éppúgy mint eltökéltségét az ország belső rendjének a fenntartására, hogy elkerüljék mind a feketepiac visszaéléseit, mind bármiféle tendenciózus propagandát, s mert a népet arra buzdítja, hogy híven folytassa a munkáját. Spanyolország követe M. A. de Muguiro MAE, Leg. R 1180. Exp. 2. 18/1944. 18. Muguiro budapeti követ számjeltávirata - Jordana külügyminiszternek27 939 Budapest 78/76 23; 14,53' Délután 15 órakor esküt tett új kormány következő összetételben: elnökség és külügyek Sztójay úr; tárca nélküli miniszter és elnökhelyettes Rátz tábornok; belügy Jaross úr; pénzügy Reményi-Schneller; földművelés és közellátás Jurcsek úr; ipar Szász úr; kereskedelem és közlekedés Kunder úr; igazságügy és átmenetileg vallás- és közoktatás Antal úr; honvédelem Csatay tábornok. Új miniszterelnök eddig berlini magyar követ tisztét töltötte be. Muguiro MAE Leg. R 1180. Exp. 2. 003 25-2359 DK/VTS - 1944. 19. Ambró Ferenc madridi magyar követ feljegyzése a spanyol külügyminisztérium számára a Sztójay-kormány kinevezésének körülményeiről2

8 A jelenlegi magyar kormány nem fejezi ki a magyar nép akaratát és nem a magyar alkotmányon alapul, amelyet a Kormányzó úr őfőméltósága kormányzói tevékenységének 25 éve alatt töretlenül betartott, s amelyért a magyar nép a legnagyobb áldozatokat hozta és hozza jelenleg is, minthogy ez egy Quisling-kormány, amelyet külhatalom kreált. A Német Távirati Iroda (DNB) azt állította, hogy a német csapatok bevonulása Magyarországra a magyar kormány beleegyezésével és egyetértésével történt. Ha ez megfelel az igazságnak, miért kellett meglepetésszerűen megrohanni Magyarországot, ejtőernyősökkel foglalni el a repülőtereket, a német kisebbség fegyveres osztagainak segítségével szállni meg középületeket, egyszóval miért kell Magyarországot megszállni mint egy ellenséges országot? A Kárpátok és a közös érdekek védelme céljából ugyanis a Kállay-kormány ismételten a németekhez fordult anyagi segítségért. Biztosan tudható, hogy a Kormányzó azért utazott a Führer főhadiszállására, hogy a Kárpátok hatékonyabb védelme érdekében követelje a keleti fronton tartózkodó magyar csapatok hazarendelését. Ha igaz, hogy a németek a Kállay-kormány tudtával és beleegyezésével léptek Magyarország területére, miért kellett ezt a kormányt homályos körülmények között eltávolí-