Századok – 1995

Dokumentumok - Harsányi Iván: 1943–1944 magyarországi eseményei spanyol diplomáciai iratok tükrében III/629

SPANYOL DIPLOMÁCIAI IRATOK MAGYARORSZÁGRÓL (1943-44) 641 hivatást érez magában saját nemzetével és az európai civilizációval szemben a földrésznek egy olyan helyére állítva, amelyen mindazon erővonalak kereszteződnek, amik az európai kultúrát alkotják. Magyarország erre a hivatása teljesítésére a természet adta határain belül képes is, de csak azokon belül, ahogy képes volt erre ezer évig. Magyarország területén ütköznének egymásba a latinság, a germánság és a szlávság, ha éleik nem olvadnának bele az amalgamáló magyar etnikumba. Itt érintkezik egymással a délnyugat katolicizmusa, az északnyugat protestantizmusa, a kelet orthodoxiája és bizantin mohamedanizmusa. Itt kereszteződnek a nagy közlekedési útvonalak Európában, amelyek három beltengerét összekötik és itt halad keresztül a Duna mint Európa legnagyobb vízi útvonala. Itt érintkezik az iparosodott nyugat az agrár kelettel, az óceáni klíma a kontinentálissal stb. stb. Ezt a természettől fogva közvetítésre, áthidalásra hivatott helyet egy természetes bástya övezi, amelyen belül az élet és jólét minden lehetősége meg van adva. Felosztva életképtelen és lelke elvész. Magyarország politikáját két tétel determinálja: 1. Magyarország 24 éve küzd a trianoni igazságtalanság ellen azért, hogy élhessen. Politikáját ez a küzdelem magyarázza meg. Nem képzelhető el oly magyar kormány, amely erről lemondhatna. 2. Magyarország küzd az ellen, aki függetlenségét, szabadságát, jogrendjét, keresztény kultúráját és értékeit, hagyományait veszélyezteti. Ezért kellett fegyvert fognia a szovjet ellen. Magyarország európai hivatását abban látja, hogy Közép-Európában a béke és a rend oszlopa legyen. Békében akar élni, hogy azt a nagy közvetítő szerepet tölthesse be Európa közepén, amelyre természetadta helyén hivatva van. Ami a magyar nemzethez tartozó népek jogait illeti, vagyis azon népekét, melyek a történelmi Magyarország területét lakják, ezek közül ezer éven át az ország sík területét nagy többségben és centrálisán betöltő magyar nép volt a vezetésre hivatva De már a Szentistváni törvények alapján is teljes egyenjogúságot élveztek vele mindazon más nyelvű népek, amik a periphériák hegykoszorúját lakják s csak vele együtt alkották mindig a magyar nemzetet. Ha ez a jogviszony a történelem folyamán egynéhányszor változott is, úgy az mindig arra volt visszavezethető, hogy nagyobb szomszéd államok (a török, az osztrák, az entente hatalmak) imperialisztikus politikája ezeket felbérelte a magyarság ellen, hogy a divide et impera elve alapján a magyarságot gyengítse és Magyarországot feldarabolhassa Egy független magyar kormánytól sohasem várható, hogy a magyar nemzetet alkotó valamely más nyelvű népet elnyomjon, vagy csak kisebbségi sorsra is juttassa. Fentieket azért közlöm Méltóságoddal, hogy ezeket mint a XII. Pius pápa programpontjaihoz fűződő észrevételeimet Jordana gróffal közölni és ezzel jelenlegi politikai célkitűzéseinket is előtte megvilágítani szíveskedjék, amelyek e programpontokkal és Jordana gróf elgondolásaival egyeznek. A külügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök h. Ghyczy s. k. 1943. március 17. OL Küm. res. pol. K 64-29-58-1943. 50-54. 1.