Századok – 1995

Dokumentumok - Harsányi Iván: 1943–1944 magyarországi eseményei spanyol diplomáciai iratok tükrében III/629

SPANYOL DIPLOMÁCIAI IRATOK MAGYARORSZÁGRÓL (1943-44) 639 Eme újjászervezési munkában akarunk — fűzte hozzá Doussinague követ — részt venni, hozzájárulni a gyűlölet lecsillapításához, az indulatok megfékezéséhez, és egy igazságos béke megteremtéséhez. Európa, és általában a világ újjászervezésének alapjait Churchill és Roosevelt az „Atlantic Charte"-ban, a tengelyhatalmak viszont számos kijelentésben megvetették. Úgy az angolszász, mint a tengely programjai azonban nem tárgyilagosak. Önző célokat követnek az ellenfél rovására, és azt szolgálják, hogy a győző a legyőzött kárára és annak romjain építse fel hatalmát és hegemóniáját. A wilsoni béke 14 pontjai is gyönyörűen hangzottak, az eredmény azonban a versailles-i parancsbéke volt, mely a mostani világkatasztrófát idézte elő. Sokkal magasztosabb, önzetlenebb — már azért is, mert nem partié en cause10 — XII. Pius pápának a világ legnagyobb erkölcsi hatalmának 1939. évi december 24-iki szózata [a] világhoz, amelyben a Szentatya öt pontban szögezi le egy maradandó, igazságos béke alapelveit. Spanyolország és Portugália, mint keresztény országok, melyek a keresztény morálra alapítják nemzeti létüket, a Szentatya által megjelölt öt pontra alapozzák programjukat, amellyel a béketárgyalásokon megjelenni szándékoznak. Ez nem jelenti azonban azt, hogy némi módosításokat például a 4. pontra vonatkozólag, mely a kisebbségi kérdést érinti, ne tartanának szükségeseknek.11

A pápa felhívása nem csak a katolikusoknak szól, hanem a világ más vallású népeihez is intézve volt. A nem katolikusok tehát ne tekintsék a pápa szózatát mint a katolikus egyház fejének a felhívását, hanem mint egy, az egész világ által elismert erkölcsi hatalomét, aki egyszersmind világi uralkodó is. A Szent István-i Magyarország — folytatta Doussinague követ — keresztény ország, keresztény elvekre alapozza nemzeti életét, szellemi alakulata igen hasonló Spanyolországéhoz, ami elég bázis arra, hogy a viszony a két ország között mind szorosabbra fűzessék. Amikor majd a béke be fog köszönteni, elengedhetetlen, hogy legmagasabb szellemi, jogi és erkölcsi értékek megvédésére, mely értékeket egy ezeresztendős civilizáció halmozott fel, párhuzamosan ne haladjanak, hogy ne egy közös programmal lépjenek a zöld asztalhoz. A világ jövőbeni reorganizációjának alapjául Spanyolország és Portugália programul a pápa 1939-iki decemberi szózatát választja. A közös morális ideálokért harcoló országoknak össze kell fogniuk, mert egyedül és külön-külön nem fog nekik sikerülni hangjukat hallatni, különösen ha kis országokról van szó. Szükséges tehát, hogy a közös akcióra már most felkészüljünk. Doussinague követ azt a kérdést intézi tehát Jordana külügyminiszter nevében Nagyméltóságodhoz, hajlandó-e a pápa beszédét programul elfogadni, és Spanyolországgal együtt, egy úton haladni. Jelenleg természetesen csak előkészítő eszmecseréről volna szó, és Jordana gróf hálás volna Nagyméltóságodnak, ha a pápa beszédére vonatkozó észrevételeit vele közölni méltóztatna, valamint vele tudatni, hogy hajlandó-e a magyar kormány Spanyolország eme ajánlatára reflektálni. Eme kollaboráció — mely nem jelenti az ibériai blokkhoz való csatlakozásunkat, már csak azért sem, mivel ennek kizárólag Spanyolország és Portugália a tagjai — egyáltalában nem érinti Magyarországnak a tengelyhez való viszonyát, vagy lojalitását és ettől függetlenül csakis egy közös magatartásra vonatkozna a béketárgyalások idejére.