Századok – 1995

Közlemények - Csöppüs István: A kötött gazdálkodás bevezetése a magyar mezőgazdaságban a második világháború alatt III/597

KÖTÖTT GAZDÁLKODÁS A II. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN 615 37

Magyarországi Rendeletek Tára: 670/1942. ME., 4370/1942. ME., 5430/1942. ME., 72 100/1942. FM„ 3770/1943. ME. 38

Magyarországi Rendeletek Tára: 11 560/1939. ME., 6060/1940. ME., 7200/1940. ME., 9090/1940. ME., 159 750/1940. FM„ 151 150/1940. FM„ 155 600/1940. FM., 151 900/1940. FM., 6120/1941. ME., 303 300/1941. KM., 3610/1942. ME., 104 200/1942. KM., 112 920/1942. KM., 114 380/1942. KM., 129 500/1943. KM. 39

Magyarországi Rendeletek Tára: 206 000/1940. FM., 4630/1941. ME., 4830/1941. ME. 40

Magyarországi Rendeletek Tára: 280/1941. ME. 41

Magyarországi Rendeletek Tára: 4500/1941. ME., 777 000/1941. KM., — Az Országos Mezőgazdasági Kamara (OMK) 1941. évi jelentése. Budapest, 1942. 96-98. — Az 1941/42. gazdasági évben a 108 560/1942. KM. sz. rendelet előírta, hogy minden gazdaság köteles termését — a személyi szükséglet 30 kg és a vetőmag 25 kg visszahagyása mellett — beszolgáltatni. 42

Magyarországi Rendeletek Tára: 3600/1942. ME., 544 000/1942. V. KM., 545 000/1942. V. KM. 43

MGI. 1942. 51. szám. 21. és 156. 44

Magyarországi Rendeletek Tára: 6730/1942. ME., 590 000/1942. KM., valamint OMK 1942. évi jelentése. Budapest, 1943. 199. 46

A kormány a kenyérgabona kivételével a gazdasági cselédséget mentesítette minden más termény beszolgáltatása alól. — Az 1942/43. gazdasági évben a gazdaságok hagymakészletét zárolták és a termelők kötelesek voltak a szükségletükön felüli mennyiséget beszolgáltatni. Magyarországi Rendeletek Tára: 2040/1942. ME., 6730/1942. ME., 104 550/1942. KM., 112 600/1942. KM., 185 560/1942. KM., 590 000/1942. KM., 410/1943. ME., 102 800/1943. KM., Ill 000/1943. KM. 46

MGI. 1942. 51. szám. 118-119. — A mezőgazdasági munkásságra nézve bővebben: MGI. 22. számú különkiadvány II. kötet. Tanulmányok. A mezőgazdasági napszámos cselédek létfenntartási költségeinek változása. Budapest 1943. 47

Magyarországi Rendeletek Tára: 114 200/1942. KM. 48

Magyarországi Rendeletek Tára: 1870/1943. KM. 49

OMK 1940. évi jelentése. Budapest 1941. 96. Magyarországi Rendeletek Tára: 167 000/1940. FM. 50

OMK 1941. évi jelentése. Budapest, 1942. 97. és 209. Magyarországi Rendeletek Tára: 305 900/1941. KM. 51

Magyarországi Rendeletek Tára: 310 550/1941. KM. A rendelkezés azt is lehetővé tette, hogy az 50 kat. hold alatti kisgazdaságok mérsékelt mennyiségű árpát és zabot vásárolhassanak. 62

Tiszántúl 1941. november 30. szám. Veres Péter: Alföldi gondok. 63

Nádújfalvy József: A gazdasági munkabérek. Magyar Statisztikai Szemle (MSSz) 1942. 5-6. szám. 299-326. 54

Magyarországi Rendeletek Tára: 3600/1942. ME. 56

Magyarországi Rendeletek Tára: 410/1943. ME., 116 580/1943. KM. Az utóbbi rendelet kimondta, hogy a háztartáshoz tartozó minden személy után legfeljebb 240 kg kenyérgabonát lehet tartani. 66

A részes munkások kukoricarészének beszolgáltatás! kötelezettségét számos bírálat érte, mivel „a munkások részének teljes egészében való kiadása az ország nyugalmának egyik fontos feltétele". OL. 42-es Bizottság K-513. XXXVII. kötet. Purgly Emil képviselő 1943. október 9-i felszólalása. 67

A részes munkások kukoricabeszolgáltatási kötelezettségüknek nem kis része volt abban, hogy 1943-ban tartózkodtak a munkaszerződések megkötésétől. Az Országos Mezőgazdasági Kamara adatgyűjtése szerint ez évben nemcsak visszaesett a részes munkára történő szerződés kötések száma, de egyes helyeken még az 50%-ot sem érte el az előző évhez viszonyítva. OMK 1943. évi jelentése. Budapest 1944. 221. 68

Az idénymunkások élelmiszerjárandósága országos viszonylatban igen eltérő volt. Pl. 1939-ben Békés vármegyében, a békési járásban aratás idejére páronként és havonta az alábbi élelmiszermennyiséget kapták a munkások: 70 kg búza, 8 kg szalonna, 6 liter főzelék, 2,5 liter ecet, 2 kg só. Az orosházi járásban: 48 kg búza, 5,6 kg szalonna, 5,6 liter főzelék, 1 kg só. Fejér vármegyében: 30 kg kenyér, 12 kg főzőliszt (vagy ezek helyett 40 kg búza és 40 kg rozs), továbbá 12 kg zsír és szalonna, 2,4 kg hús, 1 kg só, 5 kg bab és 40 fillér fűszerpénz. A cséplési időszakban a békési járásban a járandóság személyenként és havonta a következő volt: 8 kg lisz, 1 kg szalonna, 0,5 kg só. Az orosházi járásban: 11 kg búza, 1,3 kg szalonna, 1,1 liter főzelék és 0,25 kg só. OL.