Századok – 1995
Közlemények - Csöppüs István: A kötött gazdálkodás bevezetése a magyar mezőgazdaságban a második világháború alatt III/597
KÖTÖTT GAZDÁLKODÁS A II. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN 609 előbbi cséplésre ösztönözzék elrendelték, hogy azok akik legalább egy vagon kenyérgabonát vagy árpát a malmoknak őrlésre átadnak, a rendes korpajárandóságon felül további juttatásnak részesülnek. 1942. július 20-ig a leszállított kenyérgabona és árpa után 15%, július 21-25 között 10%, és 26-31 között 5% a korpajuttatás. Lényeges rendelkezés volt — és ezzel a termelők régi kívánsága teljesült — a vámőrlési díjak pénzben történő megváltása.6 3 Ez a rendelkezés a fejadag szempontjából volt fontos, mert a kenyérgabonából kiőrölhető összes lisztet a vámőrlésrejogosultnak ki kellett adni. Elrendelték továbbá, hogy a malmok a vámőrlésre átvett kenyérgabonát tisztítsák meg és az így nyert őrölhető hulladékot megdarálva az őröltetőnek szolgáltassák ki. Az élelmiszercikkek fogyasztásának korlátozása természetesen nemcsak az őstermelőket és a mezőgazdasági munkásokat érintette, de kiterjedt az ellátatlan lakosság széles körére is. A liszt adagolását 1941. szeptember 22-én rendelték el. A finom liszt havi fejadagja ez időponttól a háború végéig 2-2,10 kg között mozgott.6 4 A fejadag legalacsonyabb 1942. november 1. - 1943. július 1. időszakában volt, 0,80 kg. 1942. október 1-től egységes kenyérlisztet is adtak, amely fejenként és havonta 1943. július l-ig 0,80 kg, 1943. július 1. és szeptember 1. között 0,50 kg és szeptembertől a háború végéig 0,70 kg volt. A hatóság lehetővé tette, hogy az ellátatlan lakosság, jegyre, finomliszt helyett szárított tésztát vásárolhasson. Ennek havi adagja 2-2,80 kg között változott. A kenyér adagolását szintén 1941. szeptember 22-től vezették be.6 5 A napi alap fejadag 250-300 gr között mozgott. Legalacsonyabb, 150 gr 1942. július 15. - 1942. augusztus 2. között volt. Ezt követően november 30-ig 200 gr, majd november 30. és 1943. július 1. között 160 gr. Ez év november l-ig 200 gr, 1944. október 18-ig 250 gr és a háború végéig ismét 200 gr. A kormányzat különböző pótfejadagok megállapítása felől is rendelkezett. A testi munkások napi pótadagját 150 gr-ban állapították meg, kivéve 1941. szeptember 22. - 1942. január 15. közötti időszakot, amikor 400 gr volt. A nehéz testi munkások (kohászat, vas- és fémipar, bányászat stb.) pótadagja 350 gr volt. Ez alól kivételt 1941. szeptember 22. - 1942. január 15. hónapjai jelentettek, 600 gr-mal. A rendelkezések lehetővé tették azt is, hogy az ellátatlan lakosság kenyérfejadagját kenyérlisztben kapja meg. Ez esetben a havi alap fejadag 5-3,20 kg között mozgott. A testi munkások esetében a pótadag mennyisége 8-3 kg, a nehéz testi munkásoknál pedig 11-6 kg között volt. Mindkét esetben a legmagasabb fejadag 1941. szeptember 22. -1942. január 15. között volt. 1942. február 3-tól a közellátás vezetői lehetővé tették, hogy az ország lakossága havi 20 dkg rizst kapjon.6 6 A burgonya adagolását — ha időlegesen is — 1942 októberében rendelték el.6 7 A heti, fejenkénti adag a téli hónapokban 2 kg, 1943 tavaszán csak 1 kg volt. Ezt követően forgalmát felszabadították. A cukorfogyasztás korlátozását a kormány 1940 áprilisában vezette be.68 1940. április 14. - 1941. szeptember 14. között Budapesten a havi adag 1 kg, vidéki városokban (községekben), ha az összlakosságnak az iparral foglalkozók aránya 20%, illetve május 1-től 40% felett van, a heti fejadag 12 dkg, községekben
