Századok – 1995
Közlemények - Erős Vilmos: Historia Regnum – Historia Populum. A Szekfű–Mályusz vita kialakulása III/573
A SZEKFŰ-MÁLYUSZ VITA KIALAKULÁSA 595 18 Szekfű: i. m. 293. 19 Uo. 370. 20 Szigeti: i. m. 78. 21 Kosáry Domokos: A magyar történetírás a két világháború között. In: A történelem veszedelmei. Bp. 1987. 22 Uo. 327. 23 Szekfű szóban forgó levele az MTA Könyvtára Kézirattárának Mályusz Elemér hagyatékában található. Mivel a hagyaték még csak most áll feldolgozás alatt, ezért a levélnek még nincs irattári jelzete. A dátum nélküli levél minden bizonnyal 1923-ban íródott. 24 Tárgyunk szempontjából érdemes idézni a levél egy további részletét is: „Teljes őszinteséggel érdekelt az összetalálkozás, Ön és Grünwald közt. Mindketten felsővidéki nemesi családból valók És Ön megvédi a nemeseket a főurak ellen, viszont egy szava sincs arról, hogy Széchenyi az ő sfgát érdekeinek jogos védelme mellett mindenkinél komolyabban akart segíteni a jobbágy sorsán is. Grünwald és Friederich teljes hibásan ítélik meg ezeket a dolgokat. Az a liberális, aki ordított a jobbágyfelszabadítás után, távolról sem akart még egyedül ezáltal a jobbágy sorsán segíteni, ő csak egy divatos ideát kiabált. Holott Széchenyi még a kisnemesen is akart segíteni, kisbirtok hitbizományok létesítése által. Nézetem szerint az anyagi érdekeivel szinte kizárólag determináltnak feltüntetett kisnemesség mögé szorítani, ennek árnyékába állítani akarta Széchenyit — amit itt-ott az Ön megjegyzéseiből kivehetni vélek — nehéz és sikerekkel alig kecsegtető kezdemény. V^jon nem kellene e mögött is valami ideológiát keresni, melynek az Ön anyagi helyzetéhez természetesen semmi köze, de talán a valóságban mégis megvan? — Annyit mondhatok, hogy ifjabb olvasmányaim, Kazinczy levelezése, hírlapok és röpiratok alapján a köznemesség tömegét még sokkal rosszabb színekben festettem volna, mint annak idején munkámban, leginkább Széchenyi alapján." Vö. Szekfű levele Mályuszhoz. MTA Kk. Mályusz hagyaték. 25 Szekfű Gyula: A magyar állam életrajza. Bp. 1918. 26 Szekfű: Három nemzedék. 98. 27 Mályusz szóban forgó műveinek könyvészeti adatai megtalálhatók az 1984-ben megjelent Mályusz Elemér emlékkönyvnek a történész életművét bemutató bibliográfiájában. 28 Mályusz: Geschichte des Bürgertums in Ungarn. Vierteljahrschrift fur Sozial- und Wirtschaftsgeschichte 1927. 29 Mályusz: Sándor Lipót főherceg nádor iratai. Bp. 1926. 137-138. 30 Mályusz: A vörös emigráció. Napkelet, 1931. A mű német és angol nyelven is megjelent, i A könyv megírására Teleki Pál együttesen adott megbízást Szekfűnek és Mályusznak, még a húszas évek közepén. Mályusznak a hetvenes évek elején készült, még publikálatlan önéletírásából ( kiderül, hogy tulajdonképpen Szekfű ötlete volt egyfajta forradalmár és emigráns lelki alkatra visszavezetni az egész emigrációs tevékenységet. Az emigráció életrajzát végül Mályusz egymaga készítette el, mert Szekfű közben megkezdte a Magyar Történet írását valamint a Magyar Szemle szerkesztését. 31 Vö. Mályusz: Az 1514. évi jobbágyháború okai és Az 1498. évi XLI. törvénycikk című tanulmányait. Hogy ezekben valóban egy paraszti polgárosodás lehetőségéről való elképzelés csírázott, bizonyítja Károlyi Árpádnak az előbbi cikk alkalmával Mályuszhoz írt levele. Ebben Mályuszt a mezővárosok fejlődésének további kutatására biztatja Károlyi, anticipálva, hogy ezekből kerültek ki a 19. századi liberalizmus közkatonái. Károlyi Árpád Mályuszhoz. 1927. március 13. „Mily derék volna, ha k. Kolléga Úr kiterjesztené kutatásait a nagy és kis magyar »parasztvárosok« későbbi fejlődésére A reformáció megerősödése, a protestantizmus megmaradása nekik köszönhető főként. S vezető elemeiknek — a közéjük telepedett nemesség közreműködésével — latin, humanisztikus műveltsége mennyivel meghaladta a felső-magyarországi szab. kir. német városkák (sőt az osztrák hasonló városkák) iparos, kézműves, Gewalter-Handelsschumacher-féle műveltségét! Sokáig, a XVIII. század közepéig. Sőt még azon túl is. Hiszen belőlük kerültek ki (bár klasszikus görög-latin írók emlőiből táplálkozva) a modern magyar demokratikus evolúció közkatonái is." MTA Kk. Mályusz hagyaték. 32 Mályusz: Sándor Lipót. 140. 33 Mályusz: A magyar társadalom a Hunyadiak korában. Mátyás király emlékkönyv II. 409. 34 Szekfű: Állam és nemzet. 1942. Szekfű szóban forgó tanulmányai: A magyarság és kisebbségei a középkorban (1935), A szentistváni állam (1938), Még egyszer középkori kisebbségeinkről (1940), illetve Népiség, nemzet, állam (1934), A népi elv két arca (1939). 35 Szekfű: i. m. 36.
