Századok – 1995
Tanulmányok - Balogh Sándor: Erdély és a második világháború utáni békerendezés (1945–1946) III/535
ERDÉLY ÉS A BÉKERENDEZÉS (1945-1946) 569 117 PIL. 283/12-82. 118 UMKL. XDC-J-l-a. IV/150-64. 119 UMKL. XDC-J-l-a. IV/132-60. 120 Lipcsey Ildikó: A romániai Magyar Népi Szövetség 1944-1948. 106. 121 PIL. 274/10-73. 122 A nyilatkozat tulajdonképpen bővebben tartalmazta a püspök által szóban már közölteket, így a 4. pont a következőket tartalmazta: „Az erdélyi magyarság számára a román uralom alatt töltött évek bebizonyították, hogy Romániában alapvető emberi jogai nincsenek biztosítva, annak ellenére, hogy azok tiszteletben tartására Románia ismételten ünnepélyes ígéreteket tett és nemzetközi kötelezettségeket vállalt. A magyarság most már minden román politikai rendszert megismert, de tűrhető életviszonyokat számára egyik sem hozott. Éppen most kell, különösen gazdasági téren, a legsúlyosabb és legmélyebbre ható veszteségeket elszenvednie, amikor a demokrácia nevében kormányozzák, amelyhez pedig olyan nagy reményeket fűzött." (UMKL. XDC-J-l-j. Sz. n. /1946. 9/c. 34.) 123 UMKL. XDC-J-1-j. Sz. n./1946. 9/c. 34. 124 PIL. 274/10-24. 126 Ezeket a gondolatokat, illetőleg érveket többé-kevésbé megismételték a magyar kormány 1945. október 31-iki és november 12-iki jegyzékei is. 126 OL. M. l/IV-62. 127 PIL. 2/15-23. 128 PIL. 283. f. 40. cs. 129 PIL. 283/12-134. 130 PIL. 283/12-134. 131 PIL. 274/3-29. 132 PIL. 274/3-31. 133 Pravda, 1946. április 10. 134 Pravda, 1946. április 11. és 17. 136 OL. M. l/IV-178. 136 Documents on American Foreign Relations. Princeton University Press, Vol. VII. 235. 137 Országgyűlés Irattára. Nemzetgyűlés külügyi bizottsága 1946. április 24-iki ülésének jegyzőkönyve. 138 Fülöp Mihály: A befejezetlen béke. A Külügyminiszterek Tanácsa és a magyar békeszerződés (1947). Héttorony Könyvkiadó, é. n. (1994) 110. 139 Országgyűlés Irattára. Nemzetgyűlés külügyi bizottsága 1946. április 24-iki ülésének jegyzőkönyve. 140 Népszava, 1945. május 20. 141 UMKL. XlX-J-l-j. 52/1946. 9/c. 34. 142 UMKL. XIX-J-1-a. IV/133-60. 143 UMKL. XDC-J-l-a. IV/132-60. 144 Fülöp Mihály: A befejezetlen béke. 111. 145 UMKL. XDC-J-l-a. IV/133-60. 146 Elsősorban az 1910. évi magyar és az 1930. évi román népszámlálás adataira támaszkodhatunk. Még akkor is, ha a korábbi területi viták során egyik fél sem fogadta el a másik adatait megbízhatónak és hitelesnek. A számadatok, s főleg ezek csoportosítása tényleg az egyik oldalon sem volt mentes a pontatlanságoktól, sőt, mi több olykor kifejezetten tendenciózus volt. A valóság lényegét azonban ezzel együtt sem rejthették el, illetőleg rejthetik el az elől, aki a közép- és délkelet-európai viszonyokat többé-kevésbé ismeri, vagyis a népszámlálási adatok alkalmasak bizonyos következtetések levonására. Azzal is számolni kell itt természetesen, hogy a vitatott területen a közigazgatási apparátus és a hadsereg már fizikai jelenlétével is mindig az uralkodó nemzet létszámát gyarapítja. Hasonlóan a „vegyes családok" szintén többnyire a többségi nemzethez tartozónak nyilvánítják magukat, hiszen ebből kézzel fogható előnyeik származnak. Emellett még más eszközök és módszerek is rendelkezésére állnak a népszámláló hatalomnak az érdekében álló nemzetiségi arányok „alakítására". Az itt közölt számadatokat és számcsoportokat a következő forrásokból merítettem: Romania at the Peace Conference. Paris 1946. 36-64.; PIL. 274/10-24 és 283/12-134; UMKL. XDC-J-l-a. IV/132-60.; Uo. IV/150-64. és uo. IV/152-65. 147 OL. M. l/TV-150. 148 Fülöp Mihály: A befejezetlen béke. 100-105.
