Századok – 1995
Tanulmányok - Balogh Sándor: Erdély és a második világháború utáni békerendezés (1945–1946) III/535
ERDÉLY ÉS A BÉKERENDEZÉS (1945-1946) 567 volt, 386 kat. holdat vettek igénybe magyar birtokosoktól, ugyanakkor a 130 magyar igényjogosult közül mindössze 6-nak jutott föld. Válaszút községben olyan módon osztották fel a magyar tulajdonosoktól elvett 412 kat. hold földet, hogy abból az igényjogosultak 40%-át kitevő magyarok mindössze 20 holdat kaptak, vagyis a 4,3%-nak megfelelő mennyiséget. 27 olyan községben, ahol a lakosok abszolút többsége magyar volt, 6805 román és 820 magyar nemzetiségű paraszt kapott földet. (UMKL. XDC-J-l-a. IV/131-60; PIL. 274/10-24.) 49 UMKL. XDC-J-l-a. IV/131-60. és IV/150-64. A nemzetiségek egyenjogúsításának útján. 52-54. 50 PIL. 274/10-73. 51 UMKL. XIX-J-1-a. IV/131-60 62 Az 1946. október 16-án megjelent 806. sz. törvény enyhítette a 645/1945. sz. törvény ellentmondásait. 63 PIL. 274/10-24. 64 Monitorul Oficial, 1946. július 27. 65 PIL. 283/12-82. 66 UMKL. XIX-J-1-a. IV/131-60.; PIL. 274/10-73. 67 PIL. 274/10-24. A román adókivetésnek eléggé sajátos „normái" és szempontjai voltak: az erdélyi adófizető többet adózott, mint a regátbeli, az erdélyi magyar adófizető pedig — hasonló vagy megegyező körülmények és feltételek esetén — a kétszeresét, háromszorosát, esetenként a többszörösét fizette annak, amit az Erdélyben élő román nemzetiségűnek fizetnie kellett. (PIL. 274/10-73.; 283/12-82.) Az adókivetésnek ez a gyakorlata, legalábbis a magyar nemzetiségű lakosság vonatkozásában, lényegében a második világháború után is fennmaradt. Ennek következtében az „egy utcában", sőt esetleg az „egy házban" lakó románok és magyarok személyes közelségből tapasztalhatták ezeket az — enyhén szólva — anomáliákat. (Kurkó Gyárfás, az MNSz leköszönő elnöke 1947. november 21-én a III. kongresszuson elhangzott beszédében reményét fejezte ki, hogy az adózás terén is megszűnik a nemzetiség hátrányos megkülönböztetése.) 58 UMKL. XIX-J-1-a. IV/131-60. 69 UMKL. XDC-J-l-a. IV/131-60. 60 UMKL. XIX-J-1-a. IV/131-60. 61 Kurkó Gyárfás emlékére. 198-199. 62 Világosság, 1946. július 7. és 14. 63 Lipcsey Ildikó: A romániai Magyar Népi Szövetség 1944-1948. Történelmi Szemle, 1985. I. 111-112. „A demokratizálódás nem ott kezdődik — mutatott rá Kurkó Gyárfás kongresszusi beszédében —, hogy olvadjunk bele a román szövetkezeti hálózatba; az irántunk való jóindulatnak meg kellett volna nyilvánulnia az első pillanattól, akkor, amikor a szövetkezeteket el kellett volna látni áruval, mivel ez a legelső feltétele mindenféle együttműködésnek. Meg kellett volna nyilvánulnia a jóindulatnak akkor is, amikor a moldvai és észak-erdélyi román szövetkezeteket adókedvezményben részesítették, de ezt a kedvezményt a magyar szövetkezeteknek nem adták meg. Mi a terhekből ki akarjuk venni a részünket, megköveteljük tehát, hogy ugyanilyen arányban biztosítsák számunkra a jogokat is!" 64 PIL. 283/12-82. 66 Lipcsey Ildikó: A romániai Magyar Népi Szövetség 1994-1948. 112. 66 UMKL. XDC-J-l-a. IV/131-60 és IV/150-64.; A nemzetiségek egyenjogúsításának útján. 71. 67 PIL. 274/10-24. és 283/12-82.; UMKL. XDC-J-l-a. IV/131-60 és IV/150-64. Néhány szemléltető adat: Csíkszeredán, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Udvarhelyen, stb. megint megnyíltak az 1940 előtti román középiskolák, jórészt román vidékekről „importált" tanulósereggel. Kolozsvárott 13 állami román középiskola kezdte meg működését, 11 magyar állami középiskola helyén. A magyar középiskolák szempontjából szinte egyedül Szatmárnémetiben volt a helyzet kielégítőnek mondható, ahová a román tanárok egyelőre nemigen akartak visszatérni. 68 UMKL. XDC-J-l-a. IV/131-60. 69 Világosság, 1946. július 27. 70 PIL. 274/10-74. 71 UMKL. XDC-J-l-a. IV/150-64. 72 UMKL. XDC-J-l-a. IV/131-60. 73 PIL. 283/12-82. 74 PIL. 283/12-82.
