Századok – 1995
Tanulmányok - Kristó Gyula: A honfoglaló magyarok életmódjáról I/3
52 KRISTÓ GYULA mondhatjuk: azzal — és már a Dzsajháni-hagyományban a 880-as évekre vonatkozóan előforduló kereskedelemmel — együtt volt nomád. De vajon előfordul-e a honfoglalás körüli idők kútfőiben a magyarságra nézve ez a minősítés? VI. A magyar - nomád Összesen négy szerzőtől öt adatot ismerünk, amely a 895-950 közti magyarságot nomádnak minősíti. Vegyük ezeket sorra! 1. Bölcs Leó egyik passzusa szerint a szkíta népek (bennük a bolgárok és a türkök = magyarok) „általában nomád életet élnek".22 2 Ez a császár önálló betoldása Maurikiosz 600 körüli szövegébe.22 3 2. Ugyancsak Leó üja teljesen függetlenül Maurikiosz szövegétől, hogy a türkök jellemző vonásai „csupán annyiban különböznek a bolgárokétól, hogy amikor ezek magukévá tévén a keresztények hitét, a római erkölcsök hatása alatt kissé megváltoztak, akkor hitetlenségükkel együtt vadságukat és nomád voltukat is levetkőzték".22 4 3. Ibn Hajján szerint a turkok (magyarok) „a Duna mellett laknak és nomádok, mint az arabok".22 5 4. Bíborbanszületett Konstantinosnak A birodalom kormányzásáról szóló műve 30. fejezetében olvasható azon passzus, amely Moravcsik Gyula fordításában ekként hangzik: „az avarok a Duna folyón túl tanyáztak, ahol most a nomád életet élő türkök vannak".22 6 Szádeczky-Kardoss Samu és Olajos Teréz azonban úgy vélte, hogy ez hibás értelmezés, a nomád minősítés valójában az avarokra vonatkozik.22 7 Mivel a görög szöveg valóban kétféle értelemre nyújt lehetőséget, ezt a forráshelyet teljes értékűnek nem szabad tekintenünk. 5. A 10. század közepén élt Maszúdi szerint „a kazárok és az alánok nyugatról négy türk néppel határosak, amelyek közös ősre viszik vissza családfájukat. Részben nomádok, részben letelepültek Első törzsük neve b.dzs.n.j, a másodiké, amely ezekkel határos, badzsghird. Az utóbbiak mellett egy bedzsenäk nevű nép lakik, amely a legharciasabb ezek közül a népek közül. Végül egy negyedik nép határos velük, amelynek nu.k.r.da a neve. Királyaik nomád életet folytatnak".228 Maszúdi törzs- (vagy inkább nép-) nevei nem értelmezhetők teljes egyértelműséggel. Az első talán, a harmadik bizonyosan a besenyőkre vonatkozik. A második név rejti a magyarokat, a negyedik esetleg az onogurokat. Egységesnek minősíti az arab szerző őket annyiban, hogy mindegyiknek a „királya" nomád életet él, viszont nyitva hagyja azt a kérdést, hogy közülük melyik törzs (nép) nomád és melyik letelepült. (Minden-esetre a 10. század közepén a Kárpát-medencében is éltek már magyar uralom alatt nagy valószínűséggel letelepült népek, ilyenek lehettek a szlávok, a túlélő avar maradványok és esetleg az onogurok is.) A magyarság nomadizmusára ez az adat sem vitathatatlanul egyértelmű kútfő. A 10. század első felére vonatkozóan tehát két (vagy inkább „másfél") arab és két (vagy talán csak egy) bizánci forrás említi a magyarokat nomádként. Ez — ismerve a korszakra vonatkozó forrásanyag roppant gyér számát — egyáltalán nem kevés. Külön fontosságot kölcsönöz ennek az a tény, hogy a négy szerzőből kettő (vagy inkább három) értelmezi is, mit ért nomádon. Bölcs Leó szerint a
