Századok – 1995
Történeti irodalom - Urbán Aladár: Köztársaság az Újvilágban. Az Egyesült Államok születése 1763–1789.(Ism.: Bődy Pál) II/476
477 TÖRTÉNETI IRODALOM és befolyást nyerő szerepe elhatározóan befolyásolta az amerikai politikai gyakorlatot és egy újszerű, az angol hagyományos politikától eltérő alkotmány- és jogrendszert eredményezett. Ennek szemléltetése tehát mindenképpen indokolt, szükségszerű feladat. A szerző kitűnően jellemzi az angol-amerikai háború eseményeit, az amerikai politikai rendszer megalapozását. Különösen tartalmas a második Kontinentális Kongresszus tevékenységének elemzése, így George Washington főparancsnoki kinevezése és a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadásának körülményei. A Nyilatkozat értékelése rendkívül hiteles képet ad ennek a dokumentumnak jelentőségéről. Meggyőzően kimutatja, hogy az amerikai közgondolkodás túljutott az angol hagyományos politikán és a természetjog elveire támaszkodott: „A Függetlenségi Nyilatkozat végleges szakítást jelentett, aláírói többé nem kérelmező alattvalók, hanem felségáruló lázadók." Az angol-amerikai háború eseménytörténetének ismertetése után a szerző részletesen elemzi a háború katonai, nemzetközi jelentőségét. A nemzetközi szakirodalom eredményeit mérlegelve és saját kutatásait hasznosítva, elsősorban két tényezőnek tulajdonítja a katonai konfliktus végeredményét: a francia katonai és anyagi támogatás hatékonyságának és George Washington emberi, vezetői teljesítményének. Az amerikai föderáció első formája az 1777-ben megszövegezett Konföderáció alkotmánya volt (Articles of Confederation and Perpetual Union). Ennek létrejöttét, szerkezetét, tárgyalását részletesen ismerteti a szerző. Ugyanakkor figyelmet szentel annak a jelentős folyamatnak, amely az egyes amerikai államok alkotmányának korszerűsítéséhez, elfogadásához vezetett. A konföderáció alkotmánya szerint az egyes államok egy államszövetséget alkottak, állami függetlenségüket továbbra is megtartották. A Konföderáció sikeresen fejezte be az angol-amerikai háborút, utána pedig megkötötte az 1783-as békeszerződést. A háború utáni politikai, gazdasági és szekcionális kérdések sokasága, sőt társadalmi-gazdasági megmozdulások indokolják a Konföderáció alkotmányának módosítása iránt jelentkező törekvéseket, melyek 1787-ben a nevezetes alkotmányos konvenció összehívását eredményezték. A konvenció résztvevői az amerikai politikai vezetőség nagy alakjai: Washington, Madison, Hamilton, Franklin. A konvenció az előző alkotmányt nem módosította, hanem helyette egy új alkotmányt hozott létre, az Egyesült Államok ma is érvényes Alkotmányát. A szerző kiváló módon ismerteti a konvenció munkáját, figyelemmel kíséri és a magyar olvasó számára érthetően kifejti azokat az érdemi vitákat, melyeknek megoldása végül is az amerikai Alkotmány nagy müvéhez vezetett. A szerző elemzése a nyugati társadalom alkotmányos fejlődésének egy nagyszerű eseményét mutatja be, ugyanakkor szaktudással értelmezi a föderáció és alkotmányosság alapvető elveit és gyakorlatát. Ezért munkájának erre a témára vonatkozó fejezetét (Az alkotmányos konvenció, 262-294.) mindazoknak figyelmébe ajánlom, akik az alkotmányosság és föderális kormányforma fejlődése iránt érdeklődnek, akár kezdő, akár haladó szinten. Az Alkotmányos Konvenció által elfogadott Alkotmányt az egyes államoknak ratifikálni kellett, csak ezután léphetett életbe az amerikai Alkotmány. Ezt a sok vitát eredményező, politikai harcok sorozatát kiváltó folyamatot megfelelően elemzi a szerző. Ennek a vitának egyik történelmi jellegű témaköre a federalizmus-konföderáció értelmezése, amely később az észak-amerikai alkotmányos fejlődésben, valamint az európai föderális eszmék és gyakorlat történetében jelentős szerepet játszott. Egy másik elsősorban a föderalizmus történetének jelentős vitairata ebben a korszakban született: a „The Federalist" néven ismert cikksorozat 85 cikkben védelmezte az Alkotmányban kifejtett „federal" kormányzati rendszer alapelveit. Hamarosan könyvalakban is megjelent, az elmúlt két század politikai eszmetörténetének egyik elismert klasszikus műve. Első magyar fordítása várhatóan meg fog jelenni a közeljövőben. Urbán Aladár kitűnő munkája az amerikai függetlenségi mozgalmat, az amerikai politikai rendszer alapelveit, megalapozását szakmai tudással, szemléltetően, a szakirodalom alapján mutatja be a magyar olvasóközönségnek. A tanulmány hézagpótló szerepet tölt be a magyar amerikanisztika-irodalom területén. Bődy Pál
