Századok – 1995

Közlemények - Garami Erika: Kossuth Lajos 1860–61-es londoni bankókibocsátása és pere II/407

AZ 1860-61-ES LONDONI KOSSUTH-BANKÓ PER 439 Ferenc József liberálisabban kezelte a sajtót. Kossuth tudatosan szervezte, hogy az információ eljusson Magyarországra is és a többi európai országba is: „Az első aflidavitomnak kontinensi hírlapokban megjelenését fontosnak tartanám. Haza is jó volna belőle egy pár példányt becsempészni."14

6 Még inkább megosztotta a bankóügy a már egyre kevésbé egységes magyar emigrációt. Ellenfelei is elismerték: „Kossuth szelleme jobban uralkodik, mint valaha A közvélemény az ő szellemének incarnációja"14

7

Szemere nem kímélte az egykori minisztertársat; amikor 1861. március 31-én Jósika Miklós a „Nous venons d'apprendre de maniére positiv que Monsieur Háromgyilkos est parti de Vienne pour traíter avec vous 1'affaireMegölnitéged. Véillez á vos intéréts. J'écrirai - Jósika." szövegű táviratot, majd másnap egy magyarázó levelet küldött, Szemerét mindössze az „ő gyáva, még Angliában is félt az orgyilkosoktól" - naplóbejegyzésre ösztönözte148

. A gyilkosokról többet nem tudunk, valószínűleg nem érkeztek meg Londonba. Szemere ellenszenve kiterjedt a Kossuthhoz hű egykori társakra, így Vukovicsra is: „Bár évekig mellőzte őt Kossuth, azonban Vukovics mindennek dacára hozzá csatlakozott, jóllehet több mint alárendelt szerepre tolaték le. Kossuthnak, ki most isolálva van, szüksége volt valakire, s Vukovics... mindent megtesz, mit Kossuth neki sugdos, ki vele mondatja el, mit maga el nem mondhat el."14

9 Elfordult Kossuthtól a régi barát, turini képviselője, Pulszky Ferenc is. A bankóper idején már gyakorlatilag nem volt kapcsolat közöttük, január l-jén „hivatalosan" is lemondott tisztségéről, amit Kossuth elfogadott. A kettejük közti szakadásra akkor került sor, amikor Pulszky azt kívánta, Kossuth szakítson Cavourral. Miután ezt Kossuth visszautasította, Pulszky felmondta a képviseletet. A bankópert Pulszky nem tartja kiemelkedőnek: „még most is, húsz év után, oly jelentékenységet tulajdonít neki, hogy a pénjjegypernek 140 lapot szentel Irataiban. "15

0

Nemcsak Pulszky bírálta Kossuthot, de Nemeskéri Kiss Miklós, Irányi Dániel, Mednyánszky Sándor, Ihász Dániel, Jósika Miklós és Horváth Mihály is. Ez nem jelenti azt, hogy ők nem tettek volna meg a magyar ügyért mindent, vagy ne tisztelték volna a volt kormányzót, hanem módszereit kifogásolták. „Kossuth ha forradalmi céljai úgy kívánták, nem volt mindig elvhű és következetes" - így Horváth Mihály.15

1 Magyarországon Kossuth londoni tevékenysége kevésbé ismert. Az utókort az Irataimon kívül a Vasárnapi Újság15

2

ismertette meg a perrel 1912-ben annak kapcsán, hogy eladta a Day & Sons jogutódja, a Vincent Brooks, Day & Sons cég azt a nyomdát, ahol a londoni bankók készültek. Ezt követően az 1933-as londoni árverés adott apropót a londoni Kossuth-bankók említésére a magyar lapok hasábjain: Friss Újság, Magyar Hírlap. Ez utóbbi az aukciót ismertető tömör cikken túl vasárnapi mellékletében folytatásokban közölte a londoni pénzjegyek történetét153

. Megemlékezésre újabb alkalmat a századik évforduló adott 1961-ben.15

4 Az emigráció utolsó papírpénz terve Kossuth még Londonban élt, amikor az angol sajtó már itáliai folytatásról írt. A The Daily Telegraph londoni lap 1861. március 23-án bécsi levelezőjétől közli, hogy a Day & Son jegyek feltűntek Piemontban és Lombardiában. Június 22-én az Edinburgh News and Literaiy Chronicle tudni vélte, hogy Kossuth miután elhagyta