Századok – 1995

Közlemények - Poór János: Böszörmény önkormányzata 1609–1848 II/335

340 POÓR JÁNOS meg, ezen kívül a határból kijelölt területen füvet kaszálhatott, a városba költözött „parasztok" két napot neki szolgáltak, stb. Katonai ügyekben és a bűnösök üldözésében a kapitány irányítása alatt állandó jellegű hivatal szerveződött; vezetője a hadnagy volt; ezt a tisztséget időnként ketten is betöltötték. A kapitányon és a 12 esküdten kívül ők is tagjai voltak a bírói széknek. A hatalmi feladatok ellátásán kívül szakfeladatokat különböző személyek láttak el. Közöttük — az egyházi tisztségviselőktől most eltekintve — a gazdasági jövedelemforrásokat kezelte a borbíró (borgazda) és a vásárbíró, kiket az esküdtek közül jelöltek ki a feladat ellátására. A prokurátori (ügyész) tisztséggel 1643-ban már találkozunk Szoboszlón, s az írásbeliséggel együtt megjelenik a nótáriusi hivatal is. A tizedesek mellett még a csapiárokkai találkozunk ebben a korszakban. b.l Testületi szervek A bírósági ügyekben, a jogszabályok meghozatalában elsőrendű szerepet töltött be az esküdtek (assessorok) testülete. A korabeli dokumentumok iurata sedria (esküdtszék) és senatus (városi tanács) néven említik A 12 esküdten kívül állandó tagja volt a tanácsnak a mindenkori kapitány (főkapitány) és a hadnagy (főhadnagy, hadnagyok). A hajdűvárosokban évenként választották az esküdteket. A „széképítés", a választás tavasszal, Szt. György napján volt, amikor is „... a mint az előtt jó végezés volt, úgy mint a fele a tanácsnak megmaradjon és fele ujóbban állatódgyék". A polgári hajdúk statútumából azonban nem következtethetünk a választás módjára. Böszörmény 1668-ból fennmaradt statutuma szerint „...tartoznak annuatim (évenként) Szent György napján felét ben marasztani a város népétül, a felét tanácsnak választásábul a város népe közül be venni". Feltételezhetően az egész város teljes jogú lakossága részt vett a választásban, s a tanács tagjai a város népe által javasoltak közül vették be a megüresedett helyekre a tanácsnokokat. Az évenkénti választás azonban nem jelentette, hogy mindig újabb esküdtek kerültek a tanácsba A szoboszlói jegyzőkönyv tanúsága szerint kb. két évtizeden át (1630-tól) ugyanazok a személyek váltakozva viselték a tanácsnoki tisztséget — rövid megszakításokkal. Ezt a tényt kétféleképpen is lehet magyarázni: megfelelő szakértelemre volt szükség a tanácsbeli tisztség betöltéséhez, ugyanakkor bizonyíthatja az arisztokratikus vezetés térhódítását is. A Városi Tanács mindenekelőtt bírói szerv volt. A bírósági eljárás folytatásához nem volt szükség valamennyi esküdt jelenlétére. A kapitány vagy a főhadnagy (egyik hadnagy) elnöklete alatt 2-3 esküdt is meghozhatta az ítéletet, amely minden bizonnyal a Hármaskönyvön és a hajdúközösségben kialakult szokásjogon alapult. A jogszabályalkotásban is döntő szerepe volt a tanácsnak: maga hozhatott statútumokat, illetőleg részt vett azok megalkotásában. A városban felmerült ügyes-bajos dolgokat a tanács intézte el, ha kellett azonnal döntött, szükség esetén tagjait küldte ki megoldásukra (telekbecslés, határkiigazítás, stb.). Általában feladata volt a városon belül a rend fenntartása. A hajdúvárosok külön-külön megfelelő katonai erővel rendelkeztek, a Hajdúkerület még nem alakult meg. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a városok képviselői időnként ne jöttek volna össze a teendők megtárgyalására: a katonai feladatokat egyeztették; az uralkodóhoz vagy a Szabolcs vármegyéhez való felterjesztéseket együttesen fogalmazták meg, stb.