Századok – 1995

Tanulmányok - Sándor Pál: Az emancipáció történetéhez Magyarországon 1840–1849 II/285

332 SÁNDOR PÁL Szélső baloldali politikus, aki a magyar köztársaság ügyéért kardoskodott. Az osztrák hadbíróság halálra ítélte, de sikerült külföldre menekülnie. Néhány év múlva kegyelmet kapott és visszajött Pestre, ahol újságírói tevékenységet folytatott. 1860-ban visszavonult és Bátorkesziben gazdálkodott. 1867 után ismét élénk publicisztikai tevékenységet folytat a pesti napilapoknál. Három országgyűlési cikluson át a köbölkúti kerület mandátumával parlamenti képviselő volt. 163

Just Péter: Született Besztercebányán, 1822-ben, más adat szerint 1825-ben. Iskolai tanulmányait befejezve, 1843-ban önkéntes az 52. gyalogezredben. 1846-ban őrvezető, 1848. április 18-án tizedessé lép elő. 1848 nyarán, ezrede 3. zászlóaljával részt vett a Délvidéken folyó harcokban, majd októberben formailag is csatlakozott az alakuló honvédsereghez. November 16-ától őrmester. 1849 januárjáig Dél-Magyarországon harcolt, majd a bácskai hadtest csapatainak zömével, Vécsey tábornok alatt a főhadszíntérre került, ahol először az 1849. március 5-ei szolnoki ütközetben vett részt. Ekkor már hadnagy volt. Alakulatával, amelyből 1849 nyarán a 109. honvédzászlóalj szerveződött meg, a 3. hadtest kötelékében (Damjanich, Knézich, Leiningen parancsnokság alatt) harcolta végig a tavaszi, s feltehetően a nyári hadjáratot. Világos után, 1849. november 19-én, Veronában közlegényként besorozták a császári*királyi 54. gyalogezredbe, ahonnan 1854. november 30-án bocsátották el. Halálozási helyét, évét nem ismerjük. (Bona Gábor szíves közlése.) 154

Schlesinger Lajos: született a múlt század húszas éveiben, Nagykanizsán. Meghalt Guatemalában 1900 körül, ahol ültetvényes volt. A szabadságharcban honvéd és Komárom várában harcolt káplárként. Világos után Hamburgba menekült, onnan Londonba, majd Amerikába ment. 1857-ben a nicaraguai hadsereg brigadéros tábornoka. Guatemalában kávéültetvényes lett. 1892-ben fiával meglátogatta Pestet. 165

Holländer Leó: a '48-as magyar honvédség főbiztosa, a magyar zsidó közügyek érdemes harcosa. Született Eperjesen, 1806. április 11-én. Meghalt ugyanott, 1887. június 5-én. Zsidó tanulmányai mellett az eperjesi kollégium tanulmányait végezte el. Jelentős szerepe volt a honi zsidóság emancipációs küzdelmében. 1840-ben ő vezette a zsidó küldöttséget az országgyűléshez. 1848-ban két fiával együtt önként belépett a honvédek közé. Közvetlen kapcsolatba került Kossuthtal, aki felismerve képességeit, őrnagyi rangban, főhadbiztosnak nevezte ki. O volt az élelmezési, ruházati, elszállásolási ügyek legfőbb vezetője, a honvédelmi minisztérium gazdasági osztályának irányítója. Részt vett Komárom várának védelmében. A kapituláció után állandó rendőri ellenőrzés alatt élt. 1861-ben újból tevékeny harcosa az emancipációnak. Részt vett a budapesti Rabbiképző megalapításában. 156

Oppody (Opodi), 1848-ig Oppenheim Alajos Győző: született 1818-ban, a helységet nem ismerjük. Meghalt Budapesten, 1899. augusztus 5-én. A forradalom kitörésekor könyvelő. '48 májusától számtiszt a Közlekedésügyi Minisztériumban. 1849. május 22-től főszámvevő (százados) a Hadügyminisztérium számvevőségi osztályán egészen világosig. 1867-68-ban kereskedő, a pesti Honvédegylet tagja, kereskedelmi törvényszéki becsüs Budapesten. Lásd: Bona: Id. m. 449. 1. 167

Szavardy Frigyes: jeles hírlapíró, a kormányt Párizsban képviselő Teleki László titkára, diplomata. Született Újvidéken, más adat szerint Szabadkán, 1822-ben. Meghalt Párizsban, 1882-ben. A bécsi, prágai, pesti egyetemeken tanult jogot s 1847-ben ügyvédi irodát nyitott Pozsonyban. Innen írta szabadelvű cikkeit a párizsi Constitunionellenek. Cikkei miatt a bécsi rendőrség nyomozást indított ellene, de nem tudták leleplezni. Petőfi verseiből többet fordított németre; dolgozott a Pesti Hírlapnál és a Pressburger Zeitungnál. Vezércikkeivel a magyar nemzeti ügyet szolgálta. Cikkei révén az Elysée-ben is kezdtek érdeklődni Magyarország iránt. A bukás után Franciaországban folytatott újságírási tevékenységet. Levelezője volt a Kölnische Zeitung-nak. A párizsi emigránsok vezetői közé tartozott, aki Teleki Lászlóval, annak haláláig szoros összeköttetésben volt.