Századok – 1995
Tanulmányok - Sándor Pál: Az emancipáció történetéhez Magyarországon 1840–1849 II/285
328 SÁNDOR PÁL Ő Bécsben végzi el konzervatóriumi tanulmányait s 1834-ben tér haza; zenekart szervez a miskolci színház számára. Kitűnő hegedűs s mint ilyen 1836-ban a budai színházhoz szerződik. 1847-ben zenekarával a megnyitott pesti Nemzeti Színházhoz kerül, ahol csakhamar első hegedűs, később balettigazgató és zenekarmester. Sok zenei művet alkotott. Közülük a körmagyar és a csárdásművek emelkednek ki. A pesti cigányzenekarokat nagyrészt ő tanította be. Häuser Mihály: hegedűművész. Született Pozsonyban 1822-ben, meghalt Bécsben 1887-ben. Világlátott művész, aki 1840-től nemcsak Európában, de Észak- és Dél-Amerikában, sőt Ausztráliában és a balkáni országokban is turnézik. Mindenhol osztatlan sikert arat. Komponista is volt. Legismertebb műve: Rapsodie Hongroise. Op. 43. Joachim József: hegedűművész és komponista. Született Köpcsényben, 1831. június 28-án. Meghalt Berlinben, 1907. augusztus 15-én. Kilenc esztendős, amikor a bécsi konzervatóriumba kerül. Itt Mendelssohn előtt is játszik. Tizenkét éves, amikor az Ernst-quartettel nyilvános hangversenyen fellép. 1844-ben Mendelssohn viszi Angliába turnéra. 1849-ben Párizsban él és Berliozzal együtt lép fel nagy sikerrel. Utána Weimarban koncertmester, majd a hannoveri király hegedűszólistája. Számos művet komponált. Singer Ödön: karmester. Született Tatán, 1831. október 14-én. Meghalt Stuttgartban, 1912. január 23-án. Bécsi és párizsi tanulmányai után a Nemzeti Színház szólistája lett. Európa-szerte nagy sikerű koncerteket adott. 1854-ben Liszt ajánlására koncertmester Weimarban. 1861-től a zenekonzervatórium tanára Stuttgartban. Legnevezetesebb művei magyar vonatkozásúak. Reményi Ede: hegedűművész, zeneszerző és zeneesztéta. Született Egerben, 1829-ben. Meghalt New New Yorkban, 1898-ban. Ő is Bécsben tanul; a negyvenes évek elején Pesten koncertezik. A szabadságharc alatt Görgey Artúr segédtisztje. Innen neve: „Görgey hegedűse". Világos után emigrált; Párizsban, Londonban élt. Viktória királynő „udvari virtuóz" címmel tüntette ki. 1860-ban kapott amnesztiát; hazajön és nagy sikerű koncerteket ad. Párizs, Amerika, Magyarország, majd ismét Amerika a lakhelye. Itt is halt meg. Zeneesztétikai cikkei különböző magyar és külföldi lapokban jelentek meg. 88 A már említett Schwab Lőw, pesti főrabbi neve mellett utalunk Lów Lipótra is. Ö a morvaországi Czernahórán született 1811. május 23-án. Meghalt Szegeden, 1875. október 13-án. 1846-ban Nagykanizsán, 1846-50 között Pápán, utána Szegeden volt főrabbi. A szabadságharcban tábori lelkész, aki naplójában elbeszéli, hogy 1849. június 3-án a veszprémiek felkérésére nagy hatású prédikációt tartott a város zsinagógájában az egybegyűlt zsidó és keresztény hallgatóság előtt és tiszta magyarsággal lelkesen üdvözölte a függetlenségi nyilatkozatot. Az osztrák hatóságok ezért tartották 1849. október 16-tól fogságban egy ideig. Lásd: Schweitzer József: Magyar írók magyar rabbikról. MIOK. Évkönyv. 1973/74. Budapest, 1974. 196-198. 1. Megemlítjük még Königsberger Lajos rabbit, aki a bevonuló zsidó nemzetőrökhöz intézett lelkesítő beszédeket. Róla: Dr. Bernstein Béla: A negyvennyolcas magyar szabadságharc Id. m. 75. 1. 89 Ugyanő. Id. m. 76. 1. Azóta a Históriában megjelent cikkeim alapján, Margócsi József volt szíves dolgozatát rendelkezésemre bocsátani, amit ezúton köszönök meg. Lásd: A nyíregyházi Hoffmann-család. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár 9. kötete. Nyíregyháza, 1993. 90 Fábián Gábor: költő és műfordító. Született 1795-ben, meghalt 1877-ben. Főleg fordításai jelentősek. Lucretius filozófiai költeményén kívül, több latin és modern író műveiből fordított. Költeményei nem jelentősek. Az irodalomtörténet és a nyelvészet körébe vágó tanulmányokat is közreadott. 91 Idézi: Venetianer: Id. m. 150. 1. 92 Erről máig is a leghűbb képet rajzolta meg Kosáry Domokos: A Pesti Hírlap nacionalizmusa című tanulmányában. Századok, 1943. 371—414. 1. 93 Idézi: Venetianer: Id. m. 150-152. 1. 94 Erre mutat rá Zsoldos Jenő is idézett bevezetőjében, anélkül azonban, hogy az adott erőviszonyokat számításba venné. Zsoldos: Id. m. 7-8. 1. 95 Vesd össze: Varga János: Helyét kereső Magyarország. Budapest, 1982. 64. és a köv. lapok. 96 Venetianer: Id. m. 154. 1. 97 Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Dr. Viszota Gyula. I. rész (1841-1843). Budapest, 1927. 168. 1. Tőle: Széchenyi István politikája 1842-45-ben. Budapesti Szemle. 1904. 361-387. 1. 98 Utal rá: Hóman-Szekfű: Id. m. V. k. 373. 1. 99 Venetianer: Id. m. 154-158. 1. 100 Ezt a kortárs Horváth Mihály, csanádi püspök, liberális szellemű történetíró, a Szemerekormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, már régen leírta: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-1848 című, még ma sem nélkülözhető művében. Budapest, 1886. 2. k. 615. 1.
