Századok – 1995

Tanulmányok - Sándor Pál: Az emancipáció történetéhez Magyarországon 1840–1849 II/285

AZ EMANCIPÁCIÓ TÖRTÉNETÉHEZ MAGYARORSZÁGON 1840-1849 2 87 10 évvel, rabbi az országlakó zsidóság közül csak az lehet, ki a magyar nyelvet érti, írja és beszéli; továbbá ugyanazon határidőtől számítandó három év múlva a zsidók maguk közül, csak olyan egyént alkalmazhatnak népnevelőként, aki közhitelű bizonyítványt mutat fel arról, hogy a gimnáziumi rendes pályát a 7.§-ban megjelölt előmenetellel elvégezte és a magyar nyelvet érti, íija és beszéli. 11. A Pesten felállítandó rabbi- és népiskola tanítóképző központi intézete költségeinek fedezésére az évenkénti jelentések alapján a kir. helytartótanács által jóváhagyandó összeget tartoznak fizetni, mely rájuk és más költségeikre használandó kulcs és mód szerint maguk közt és maguk által kivetendő. 12. Minden megyei és szabad kir. városi és szabad kerületi zsidók törvényhatóságokként, kijelölve maguk közül egy-egy képviselőt, e törvény kihirdetése után — az egyházi elöljárók választásában eddig szokásos módon — nyomban választani kötelesek. 13. Azon képviselők a 8.§-ban elrendelt képzőintézetre s általában a zsidók népnevelésére felügyelő bizottmányt képeznek s erre nézve a jelen országgyűlés befejezésétől számítandó hatodik hónap első hétfőjén Pesten összegyűlve, tagjaik közül titkos választással hat évre egy elnököt és két alelnököt, két jegyzőt, egy pénztárnokot, egy ellenőrt és minden törvényhatóságban egy-egy ülnököt választanak. 14. A felügyelőbizottmány választott felét minden hatodik év elmúltával újra kell választani. Az ezt követő minden hatodik évben mindig azokat kell megválasztani, akiket az előbbi alkalommal nem választottak meg. 15. A felügyelőbizottmány a kebelén kívüli zsidók közül is olyan választmányt választ hat évre titkos szavazással, amely a felügyelőbizottmány egyik választandó alelnökének elnöklése alatt folyvást igazgatólag működjék. A rabbi- és a tanítóképző intézetet személyesen felállítsa, elrendezze s a törvényhatóságonkénti zsidóság által a hozzá befolyó pénzből fenntartsa, igazgassa és minden eljárásáról a 14.§-ban említett képviselők közgyűlésének feleljen és számot adjon. 16. A 15.§-ban jelzett igazgatóválasztmány hivatása körében, hivatalos pecsét alatt, a törvényhatóságokkal s a kir. helytartótanáccsal, melynek felügyelése a zsidók nevelési és tanítói intézeteire is kiterjed, közvetlenül levelez; maga pedig az igazgatóválasztmány elnökével együtt, minden hatodik év elteltével újraválasztandó. 17. A 12.§ értelmében választott képviselők minden év szeptember 15-én összegyűlni és a feladatok körébe tartozó tárgyakról egymás között értekezni kötelesek s közöttük a szavazattöbbség határoz. 18. A törvényhatóságonként megállapított zsidóság, szabadon fog maga közül olyan tagokat választani, akik azon törvényhatóságokban lévő zsidók elemi iskoláira felügyelnek és a 15.§ értelmében működő igazgatóválasztmány határozatait is teljesíteni kötelesek. 19. A törvényhatóságok a zsidók elemi iskoláira is kötelesek felügyelni. 20. Olyan helyeken, ahol a zsidók saját költségükön külön elemi iskolát létesítettek s tartanak fenn, a keresztyének helybeli községi népiskolái számára adózni, sem azokban tanulás végett gyermekeik járni nem tartoznak. Ellenben ott, ahol saját elemi iskoláik nincsenek, kötelesek gyermekeiket a keresztyének helybeli községi népiskoláiba járatni, megjegyezve, hogy a zsidók gyermekei keresztyén vallási oktatásokon jelen lenni nem kényszeríthetők. 21. Minden ezzel ellenkező törvény, szokás, rendelet vagy határozat ezennel eltöröltetik és megszüntetik.6

0 A részletesen ismertetett törvényjavaslat nagy lépést jelentett az emancipáció ügyének diadalra juttatása felé. Több ponton is egyengette az utat a hazai zsidóság teljes polgárjogának elnyerése felé. Ezek közül a legfontosabbak a következők voltak.