Századok – 1995
Közlemények - Teke Zsuzsa: Firenzei kereskedőtársaságok; kereskedők Magyarországon Zsigmond uralmának megszilárdulása után 1404–37 I/195
FIRENZEI KERESKEDŐK MAGYARORSZÁGON 1404-1437 KÖZÖTT 213 91 1416. nov. 7., 1418. máj. 14., 1419. máj. 5., 1422. aug. 28., 1424. aug. 22., 1430. okt. 13., 1431. júl. 30. stb. W. Altmann: Die Urkunden I. 1989, 3175, 3188, 5079, 5109, 5985. sz., II. 4888, 6409-10, 6820, 6943. sz. stb. 92 Ernyei J.: Magyar pénzérmék. Archeológiai Értesítő, 36 (1916), 114., Huszár L.: A bardus. Folia Archaeologica, 8 (1956), 159. sköv., Pohl A.: Münzzeichen und Meisterzeichen auf Ungarischen Münzen des Mittelalters. 1300-1540. Graz, Bp. 1982. 74.; Évszám nélküli magyar dénárok és obulusok. Bp., 1972. 46, 48. Nr. 96., W. u. Stromer: Medici Unternehmen der Karpatenländern: Versuche zur Beherrschung des Weltmarkts für Buntmetalle. Aspetti della vita economica medievale. Firenze, 1985. 388. 93 1390. febr. 27. Dl 42435. 94 Catasto, 1427, 64. fol. 417. 95 Engel P.: I.m. 195. jegyzet. 96 1425 nyara előtt. Flórenczi okmt. I. 263. sz. 97 1430. febr. 8. Szerémi és Ernyei J.: A Majtényiak és a Felvidék. Történelmi és genealógiai tanulmány. I. k. Bp., 1913. 677-78. sköv. 98 A. Pohl: Münzzeichen 45. 99 1417. aug. 1. Onofrio mint „camerarius budensis" Rozgonyi János kincstartóval intézkedett Körmöcbányán. Kubinyi A.: A kincstartói hivatal 18. 100 Horváth A. — Huszár L.: Kamaragrófok a középkorban. Numizmatikai Közlöny, 54-55 (1956), (a továbbiakban: Kamaragrófok) 27. 101 1426. aug. 13. Házi J.: Sopron 1/2. 318. 102 1424. jan. 13. Zsigmond Onofrio relációjára fogadta familiárisává Nicoiao da Pratót. W Altmann: Die Urkunden I. 5736. sz., 1426. márc. 5. Budán, Pipo házában tanúskodott G. Lamberteschi, G. G. Cavalcanti, A. Strozzi társaságában. Consoli del Mare, nr. 635. ASF a Fronte-Carnesecchi társasággal való kapcsolatára lsd. Catasto, 1427, Portate 28, fol. 1008. 103 Badia nr. 234. 104 Catasto, 1427, Portate 28, fol. 1008. 105 Badia nr. 371. 106 1430. jan. 28., aug. 15. Házi J.: Sopron 1/3. 6, 7. sz., 14, 15. sz. 107 1430. okt. 23. G. Fejér: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus et civilis. I-XI. Budae, 1829-1844. (a továbbiakban: Fejér), X/8. 630.; Kamaragrófok 27. 108 1430. nov. 24. J. B. Tkalcic: Monumenta historica Civitatis Zagrabiae. I-X. Zagrabiae, 18t,3. (a továbbiakban: Mon. Zagr.), VI. 129. Leonardo egyébként 1433-tól 1438-ig, Itáliába való visszatéréséig esküdt polgárként szerepelt Zágrábban. 109 1430. dec. 3. Iványi B.: Bártfa szabad királyi város levéltára 1319-1526. I. Bp., 1910. 223. 110 1435. szept. 30. Házi J.: Sopron 1/3. 107. 111 Fejér X/8. 663. 112 Pohl A.: Évszám nélküli 45. 113 Fejér X/7. 910-12. 114 1429. márc. 12. N. Jorga: Notes 247. 115 1427. dec. 5., dec. 28., 1428. jan. 1. Flórenczi okmt. II. 29, 31, 33. sz. 116 1427-ben, amikor Firenze követe, Piero Guicciardini megjelent Zsigmondnál, környezetében tartózkodott G. Buondelmonte kalocsai érsek, Filippo del Bene, Leonardo Nofri és Simone Melanesi mellett Lorenzo Scolari is. 1427. dec. 5-i jelentésében számolt be arról, hogy a sókamarákat elvették a Scolariktól. Flórenczi okmt. II. 25, 29. sz. 117 1427. jún. 22. Flórenczi okmt. II 262. sz. 118 A Scolarik nyilvánvalóan Pipo halálától 1427 decemberéig tartották kézben a kamarákat. 1427 után Zsigmond külön igazgattatta a sókamarákat. Várdai Miklós csongrádi ispán egyben szegedi sókamarás is volt. A máramarosi sókamara viszont közvetlenül a király igazgatása alatt állhatott. Ez az igazgatási rendszer a 30-as évek elején szűnhetett meg. 1434 márciusától — első ismert adat — Tallóci Matkó újra egy kézben egyesíti a sókamarák igazgatását. Drciskóczy /.: Kapy András, egy budai polgár pályája a XV század elején. Levéltári Közlemények, 54 (1983), 163, Mályusz E.: A négy Tallóczi fivér. Történelmi Szemle, 23 (1980), 531-76. 119 Badia nr. 339-69. 120 Decreta Regni Hungáriáé. 1301-1457. Bp. 1976. 203. 121 1424. aug. 22. Ugyanakkor több, neki kölcsönt nyújtó lengyel polgárt is részesített a zálogból eredő jövedelmben. W. Altmann: Die Urkunden I. 5985-90. sz.
