Századok – 1995

Közlemények - Teke Zsuzsa: Firenzei kereskedőtársaságok; kereskedők Magyarországon Zsigmond uralmának megszilárdulása után 1404–37 I/195

FIRENZEI KERESKEDŐK MAGYARORSZÁGON 1404-1437 KÖZÖTT 199 Lamberteschi Alexandriától Londonig, Velencétől a Balkánig kereskedett szövettel és selyemmel. Hitelezőik sorában a kisebb cégek tulajdonosai mellett olyan nevek is szerepelnek, mint Cosimo de Medici, Agostino di Gino Capponi.3 1 Ez utóbbi cége egyike volt a legnagyobb szövetgyártó cégeknek Firenzében. A két fiú áruval és pénzzel megrakodva érkezett Magyarországra, ahol, úgy tűnik, lehetőségeiket messze meg­haladó üzleti tevékenységbe kezdtek, mert az 1419. évből fennmaradt híradás jelentős — 20 000 forintnyi — adósságról tudósít. A már említett Giovanni di Niccolo Falcucci Andrea Scolari váradi püspöknek 1419-ben Szebenből írott leveléből értesülünk, hogy Niccolo Lamberteschi 20 000 forinttal tartozik neki Falcucci egyébként abban remény­kedett, hogy hamarosan kiegyenlíti tartozását, mert tudomása szerint jelentős meny­nyiségben áru érkezett számára Itáliából. Falcucci azonban feltehetően hiába re­ménykedett, mert az Itáliába soha vissza nem tért testvérek magyarországi működése a Catasto híradása szerint megbízóikban nem sok bizalmat keltett, és így csak módjával küldhettek újabb árut. 1427-ben Andrea Lamberteschi ugyanis amiatt panaszkodott, hogy abból az 5000 forintból, amit fiainak a magyarországi vállalkozáshoz adott, eddig még semmit sem látott viszont. Bernardo pedig azt rótta fel nekik, hogy a 2244 forint értékben átadott szövet után még csak 1000 forintot kapott. Akár kifizette adósságát Niccolo szebeni hitelezőjének, akár nem, az kétségtelen, hogy a Lamber­teschiek — Giovanni és Niccolo mellett Magyarországon tartózkodott Piero és Tom­maso is—szorosan kötődtek ahhoz az üzleti körhöz, amely Nagyváradon és Szebenben Andrea Scolari váradi püspök, Currado di Piero Cardini váradi prépost és Giovanni ' di Niccolo Falcucci körül alakult ki. Erre enged következtetni az 1419. évi híradáson túl az, hogy 1422-ben, amikor Currado di Piero Cardini a prépostság jövedelmét a váradi püspökre ruházta, jelen volt Piero Lamberteschi is.32 1424-ben arról értesü­lünk,3 3 hogy Pipo Niccolo és Piero Lamberteschinek adott valaminő, talán gazdasági ( természetű megbízatást, Tommaso pedig Szebenben van. Andrea Scolari 1426. évi végrendeletében a tanúk sorában ott találjuk Giovanni és Piero Lamberteschit is.34 \ Andrea Scolari, noha csak a kisebb egyházi rendeket vette fel, 1406-9 között a zágrábi püspökséget töltötte be. Bár a pápau áthelyező levél 1410. augusztus 11-én kelt, Andrea, nyilván Pipo kívánságára, már 1409-ben elfoglalta a váradi püspöki széket.3 5 A nagy jövedelmű püspökség birtokában a jelek szerint nem annyira az egyházi, mint inkább a világi ügyek intézésének szentelte idejét. Kitűnő üzleti érzékkel rendelkezhetett, mert a kereskedelemről váradi püspöki minőségében sem mondott le. A Firenzében jelentős ingatlan vagyonnal3 6 rendelkező püspök a firenzei üzleti élettől magyarországi tartózkodása idején sem szakadt el. Bizonyságul szolgál erre az az élénk levelezés, amelyet Firenzével folytatott, valamint halála után adósairól és hitelezőiről készült kimutatás.3 7 Magánvagyonának jelentős voltára vall, hogy ké­résére a pápa, V. Márton hozzájárult, hogy javairól végrendelkezzék 3 8 1423. április 4-én kelt az okmány, amelyben a püspök és prépostja, a szintén firenzei Currado di Piero Cardini közös kereskedelmi ügyleteikről számot vetve, elszámoltak egymással.39 A listán pénz- és áru (szövet)-üzletek egyaránt helyet kaptak úgy Magyarországon, mint Itáliában. Mindketten egyházi jövedelmeiket is felhasználták kereskedelmi cé­lokra. Az elszámolás során a prépost viszonylag kis összeggel, mindössze 105 forinttal maradt a püspök adósa A prépost apja egyébként szövetkereskedő volt Firenzében, hitelezői sorában szerepelt Bernardo Portinari.

Next

/
Thumbnails
Contents