Századok – 1995
Közlemények - Nógrády Árpád: „Magistratus et comitatus tenentibus” II. András kormányzati rendszerének kérdéséhez I/157
168 NÓGRÁDY ÁRPÁD Az „existentibus" formula segítségével felállított hierarchiához három megjegyzés kívánkozik; 1., Figyelemre méltó, hogy csak megyésispáni pozíció birtokában senkit sem vettek fel e körbe. 2., Szembeötlő továbbá, hogy 1219-ig, a méltóságsorokban egyébként derekasan helytálló udvarispánt — valamint a némileg kevesebbszer szereplő tárnokmestert és királynéi udvarispánt — sem tekintették oly fontos személyiségeknek, hogy a fenti három főméltósághoz hasonlóan megkülönböztessék. 3., 1219-1221 táján a világi tisztségek sorrendjében jelentős mozgás regisztrálható; A kor udvari tollforgatói szerinti rangsorrendben — úgy tűnik — előbb (1219-ben) az udvarispán, a tárnokmester és a királynéi udvarispán emelkedik a legelőkelőbbek szintjére, majd két évvel később azt tapasztaljuk, hogy az étekfogómestert, a pohárnokmestert és a királyné cubiculariusát is közöttük tartják már számon. A fenti megfigyeléseket alapján úgy vélem, hogy az Imre és II. András kori méltóságsorokban szereplő világiak felsorolásának teljes rendszertelenségét hangsúlyozó nézet nem tekinthető indokoltnak.5 0 Az országos méltóságok összeállításának logikája ugyanis viszonylagjól kitapintható. A vezérelv az előfordulás-gyakoriság mögül kibontakozó politikai fontosság lehetett, s így e tisztségjegyzékek az udvari méltóságok kialakulásának értelmezési lehetőségét is felvetik Jóllehet agasoval és infertorral már I. András idején találkozunk, mégis az a jelenség, hogy az udvari tisztségek a 11-12. századi tanúsorokban csak elvétve, a méltóságsorokban pedig 1220-ig egyáltalán nem fordulnak elő, megerősíteni látszik azt a korábban már Anonymus Csepel lovászmestere kapcsán kifejtett vélekedésemet, hogy a 13. század elején a lovász — pohárnok — és étekfogómester noha a király körül személyes bizalmi szolgálatot láttak el, valójában az ország vezető jobbágyurai közé ekkor még nem tartoztak Cletus 1219 tavaszán vette át az időközben kalocsai érseki székbe emelt Ugrintól a kancellár hivatalát. Az általa kiállított oklevelek méltóságsoraiban tűnnek fel először az udvari főtisztségviselők, alatta bővül ki az arisztokraták existentibus gyűjtőfogalom alatt körvonalazódó legelőkelőbb csoportja, és végül, 1222-ben ő tartotta szükségesnek, hogy kísérletet tegyen a kancellársága idején végbement változások általános igényű megfogalmazására; A comitatus tenentibus fordulatot—az arisztokrácia hierarchiájában beállott változásoknak megfelelően — kibővítette, s ezzel több évtizedes gyakorlatot indítva el, a világiak felsorolását az et aliis quam pluribus magistratus et comitatus tenentibus formulával zárta 51 *** A királyi diplomák eschatocollumaiban, a felsorolt világi pozíciók között, majd minden alkalommal, jó néhány ispánság is feltűnik. 1192 és 1235 között 834 ízben említenek e felsorolások „megyéket", s ezek előfordulási aránya (a főméltóságok szereplés-gyakoriságának ismeretében) feltételezhetően az oklevelek kiállítóinak e comitatusok súlyáról vallott felfogását tükrözi.
