Századok – 1995

Figyelő - N. Szabó József: Magyar–francia kulturális és tudományos kapcsolatok (1945–1948) VI/1395

FIGYELŐ 1407 kében MáríTy Ödön kezdeményezte, hogy a kormány könnyítse meg a francia művészek magyar nyelven való ismertetését célzó kismonográíiák kiadását.2

7 A két ország közötti képzőművészeti cserekapcsolatot megelőzte 1946 elején a párizsi magyar követség szalonjában a Párizsban élő magyar képzőművészek kiállítása. Ezt követően vidéken és a fővárosban is több helyen állítottak ki magyar festők, így Gyöngyösi Grenoble-ban, a Vágh fivérek Toulouse-ban. Szépen szerepelt párizsi magángalériákban Kemény Zoltán szobrász, Vásárhelyi Győző festő, továbbá Beöthi István szobrász. A háború utáni magyar vagy magyar származású képzőművészek kiállításán már nemzetközileg jegyzett, később világhírnévre szerttevő művészek szerepeltek. A kiállítóknak művészeti jelentőségén túl fontos kultúrpolitikai missziót is betöltött. 1947 júniusában volt a párizsi magyar művészet reprezantatív kiállítása, amelyet a párizsi Magyar Függetlenségi Mozgalom művészi csoportja, a magyar követség és magyar külügyminisztérium támogatásával rendeztek. A .kiállítás székhelye a Galerie de Bussy, Exposition de quelques Maitres frangais contemporains et des peintres, sculpteurs et graveurs hongrois de l'Ecole de Paris címen. Ugyancsak júniusban volt a Vägh-Weinmann fivérek által rendezett kiállítás a „Galerie de Paris" termeiben. Mindkét kiállításnak nagy sikere volt.28 1947. november 11. és december 18. között rendezték meg a Salam Guénégandban három, ösztöndíjjal Párizsban tartózkodó festő kiállítását. A kiállítók Szentiványi, Bartha László és Duray voltak. A kiállítás Magyarország számára jelentékeny erkölcsi siker, mert ez a művészi ösztöndíjasok munkájának ad oculus demonstrálása. A magyar-magyar származású képzőművészeti kiállításokról megállapíthatjuk, hogy azokon többségében színvonalas művészek szerepeltek. Esztétikai szempontok mellett ennek kultúrpolitika jelentősége is volt. Párizsban csak színvonalas demonstrációval kellett résztvennünk. Egy olyan időszakban, amikor a magyarországról kialakult kép formálódott, ez nagy felelősséget jelentett. Irodalom A magyar irodalom nyugati megismertetése legkorábban szintén Franciaországban kezdődött. Már 1945. január 22-én megjelent Mécs László kötete a Poémes Horizons de France kiadásában. A kötetet a francia szellemi élet egyik legnagyobb alakja, Paul Valéry mutatta be. Ugyancsak közvetlenül a háború után jelent meg Sarlót kiadásában Kosztolányi Dezső Absolve Domine (Édes Anna) című regénye. Regnier lefordította Móricz Zsigmond Sárarany c. regényét, amelyet a Stock Kiadó jelentetett meg Tharaud testvérek előszavával. Lefordították Illyés Gyula Petőfijét, amelyet a Nouvelle Édition fogadott el kiadásra. Ugyancsak Regnier fordította egy svájci kiadó számára Márai Sándor Igazi-ját, valamint egy párizsi cég számára Zilahy Lajos Szökevény-ét. A magyar irodalom megismertetésének részeként tervezték bemutatni Herczeg Ferenc: Bizánc-át.29

Még több magyar mű is megjelenhetett volna, de ezt akadályozta a nagymértékű papírhiány A francia irodalom magyarországi megismertetésében fontos szerepe volt 1946-ban Rónay György Aragon és Éluard fordításának. E célt szolgálta Tardos