Századok – 1995
Jelen időben a múltról - Randolph L. Braham: Kanada és a Holocaust bűnelkövetői VI/1331
KANADA ÉS A HOLOCAUST BŰNELKÖVETŐI 1353 36 Christie a következő náci vezetőkre hivatkozott: Otto Winkelmannra, aki a Magasabb SS és Rendőrség magyaroszági parancsnoka volt, Kurt Becherre, valamint Eberhard von Thaddenre és Horst Wagnerre, akik a Német Külügyminisztérium Belföld II. Osztályán dolgoztak. Alighanem A magyar Holocaust című munkám 32. fejezetéből merítette értesüléseit, ahol is felháborodva említem, hogy a nyugati szövetségesek és a németek nem emeltek vádat ellenük. 37 A kézirat voltaképpen A magyar Holocaust készülő második, javított és bővített kiadásának egy részlete volt. 38 Mint minden gettó esetében, a végleges megoldás lebonyok'tásával megbízott német-magyar vezetőség a szegedi gettó külső őrizetét is az ország más részéből átirányított csendőrökkel végeztette, hogy ne hathassanak rájuk a zsidó barátaik és szomszédaik megpróbáltatásán enyhíteni próbáló keresztények. Ugyanakkor a szegedi gettó belső parancsnokságát ugyanúgy, mint másutt, itt is olyanokra bízták, akik ismerték a helyi zsidóságot, és így alaposabban végezhették a végleges megoldás részét képező vagyonelkobzást — nem ritkán hallatlanul barbár módszereked alkalmazva. 39 Tárgyalási jegyzőkönyv, 2470-2501. 40 Amikor a magyarországi tanúvallomásokat rögzítették, Balló Istvánná és Kemény Zoltánné a vádhatóság listáján szerepelt. Miután azonban a vádhatóság mellőzhetőnek érezte vallomásukat, a kiküldött bizottsági elnök beleegyezett a védelem kérésébe, hogy azért csak rögzítsék ezt a két vallomást is. E döntés eredményeképpen lett Balióné és Keményné a védelem tanúja, s kellett válaszolnia a vád keresztkérdéseire. 41 Két tanú, Balló Istvánné és Kemény Zoltánné, akik eredetileg a vád tanúi lettek volna, csak azután válaszoltak a vád keresztkérdéseire, hogy Christie kérdéseire válaszoltak. 42 Tárgyalási jegyzőkönyv, 10 312-10 831. 43 Uo. 10 999. 44 Uo. 10 837-11 182. 45 Uo. 46 Campbell bíró 1994. május 22. és 24. között intézte összefoglalóját az esküdtekhez. Lásd uo., 11 479-11 862. 47 A bírói összefoglalót mind Amerasinghe (11 865-12 059), mind pedig Christie kifogásokkal illette (12 078-12 133). A bíró válaszait lásd a 12 059-12 078., illetve a 12 133-12 151. oldalakon. 48 Uo., 12 152-12 156. 49 8. szakasz. 1990. június 22-én Christie is fellebbezést nyújtott be, egyebek között arra hivatkozva, hogy a módosított Büntetőtörvénykönyv nem csupán homályos, de sérti a Jogok és Szabadságok Kanadai Chartáját is. 50 A 156 oldalas többségi indoklást Arbour, Doherty és Osborne bírók szignálták. A más véleményre helyezkedő Dubin főbíró 47, Tarnopolsky bíró pedig 60 oldalon fejtegette egyet nem értésének okait. 51 Többségi indoklás, 145. 52 Dubin-féle indoklás, 46-47. 53 Csatlakozott a fellebbezéshez a kanadai Holocaust Emlékbizottság, a kanadai B'nai Brith Emberjogi Ligája, a Kanadai Zsidó Kongresszus és az Interamicus. Megfellebbezte, méghozzá alkotmányossági alapon, Christie is az ítéletet (1993. január 11-én), lényegében ugyanazokra az indokokra hivatkozva, mint a Fellebbviteli Bírósághoz beadott, korábbi fellebbezésében. 54 Lásd Amerasinghe és Thomas C. Lemon 1993. január 25-én beadott felperesi nyilatkozatának 9-10. oldalát. 5,r ' Cory bíró álláspontját Antonio Lamer főbíró, Charles Gonthier bíró és John Major bíró vette védelmébe. 56 Többségi indoklás, 76. 57 LaForest bíró 85 oldalas kisebbségi indoklását még Beverly McLachlin bírónő és Claire L'IIereux-Dubé bírónő is magáévá tette. 58 Kisebbségi indoklás, 68. 59 The Gazette, Montreal 1994. április 28. 60 The Toronto Star, 1994. április 3. 61 Uo., 1994. március 25. és április 3. 62 Ezt a kijelentést egy interjú során Marvin Kurz, a B'nai Brith Emberjogi Ligájának jogi képviselője tette. Uo., 1994. április 26. 63 Jewish News, Montreal 1994. május 19.
