Századok – 1995
Jelen időben a múltról - Randolph L. Braham: Kanada és a Holocaust bűnelkövetői VI/1331
1352 RANDOLPH L. BRAHAM 1987 októberi jelentés, amelyet Randolph L. Braham professzor, a magyarországi Holocaust világviszonylatban legtekintélyesebb kutatója állított össze." 19 1987 decemberében a Kanadai Magyarok Szövetsége .Ártatlan, amíg bűnösnek nem bizonyul" elnevezésű alapot hozott létre Finta védelmének támogatására. Finta a világ számos részébe küldött pénzbeli támogatást kérő leveleket a lehetséges támogatóknak. 20 A főügyészt azoknak a bizonyítékoknak az alapján kérték vádemelés -e, amelyeket a rágalmazási perekhez egyebek közt a kanadai Holocaust Emlékbizottság gyűjtött össze. 21 A vád csapatában résztvett Tom Lemon és Leslie Carr ügyvéd, illetve David Wright történész is. 22 A per során Christie asszisztense mindvégig B. Kulaszka asszony volt. 23 Zundelről, Keegstráról és más „történelmi revizionistákról", akik tagadják vagy eltorzítják a Holocaust megtörténtét, háttérinformációkat közöl Randolph L. Braham: Revisionism: Historical, Political, and Legal Implications. In: Comprehending the Holocaust. (Szerk. A Cohen, J. Gelber, Ch. Wardi) Frankfurt am Main, 1988. 61-69. Lásd továbbá Alan Davies: A Tale of Two Trials. Holocaust and Genocide Studies, 1989, 77-88. 24 Callaghan bíró a következő dokumentumok megfelelő rendelkezéseiből idézett: Negyedik Hágai Konvenció (1907. október 18.), a Párizsi Előzetes Békekonferencia 1919. március 19-én kelt bizottsági jelentése, Versailles-i Egyezmény (1919. június 28.), az 1942. január 13-i Szent Jakab Deklaráció, a Moszkvai Deklaráció (1943. november 1.), valamint a Londoni Egyezmény (1945. augusztus 8.), amely a Nemzetközi Katonai Bíróságot is létrehozta. 25 Ontario Állam Legfelsőbb Bírósága, 30/88. ügyszámon, 1989. június 26. 26 A tárgyalás során a gyorsírók 12 156 oldalnyi átiratot jegyeztek le. 27 A videoszalagra vett vallomásokat „meghallgatások" keretében Izraelben (1989. januárfebruár) és Magyarországon (1989 március-április) rögzítették. A tárgyalási iratok szerint a szegedi téglagyári gettó túlélőinek vallomásai négy csoportra oszthatók. Az első csoportba „az a hat tanú tartozott, akik már a kérdéses események előtt ismerték a vádlottat, és elmondták, mit mondott és tett a téglagyárban és a vasútállomáson"; a második csoportba az a három tanú tartozott, akik korábban nem ismerték, de elmondták, mit tett a téglagyárban és a bevagonírozási peronon; a harmadik csoport három tanújára is ez volt jellemző, de ők „mások nyilatkozatai alapján azonosították a vádlottat"; végül a negyedik csoportba sorolható nyolc tanú „nem ismerte korábbiul a vádlottat, és nem is azonosította, csupán a téglagyárban és a vasútállomáson történtekről tett vallomást". Lásd Kanada Legfelső Bíróságának 23023 és 23027 számon iktatott ítéletét, 4. 28 A három történész a berlini Wolfgang Scheffler professzor, a freiburgi dr. Jürgen Förster valamint e sorok írója volt. Három levéltáros is vallomást tett (egy Berlinből, kettő Magyarországról), akárcsak egy tintaszakértő, egy papírszakértő, egy írásszakértő és három jogtudós, a német, a magyar és a nemzetközi jog specialistái. 29 A tizenkét férfiból és nőből összeállított esküdtszék, melynek valamennyi tagja meglehetősen fiatal volt, eléggé közönyösen hallgatta végig a tárgyalást és a tanúvallomásokat. A szerző benyomása szerint sok más kanadaihoz hasonlóan az esküdteknek is az járhatott a fejükben, csakugyan szükséges-e ennyi időt és pénzt fecsérelnie Kanadának egy „külföldi" felelősségre vonására olyan állítólagos bűnök miatt, amelyeket az Isten háta mögött, sok évtizede követtek el. 30 Tárgyalási jegyzőkönyv 10. kötet, 2013. 31 Uo. 2313, 2359 és passim. 32 E párhuzamra reagálva, megpróbáltam felvilágosítani Christie urat, mi a különbség a japánok internálása és a zsidók deportálása között: előbbieknek mindenük megvolt az életben maradáshoz, utóbbiakat viszont korra és nemre való tekintet nélkül kínhalálra szánták. Tudtára hoztam, hogy az európai zsidók repestek volna az örömtől, ha akkoriban amerikai vagy kanadai japánok lehettek volna. Uo. 2336-37, 2436. 33 Uo., 2436-39. 34 Christie megpróbálta elhitetni az esküdtekkel, hogy Marx óta a legtöbb kommunista vezető zsidó vagy zsidó származású. Elárulva tudatlanságát és történelmi revizionista vakbuzgóságát, listáját Engelsre, Leninre, Krupszkájára, Visinszkijre és Berijára is kiteijesztette. Ekkor a közönség soraiból valaki figyelmeztette, hogy kifelejtette Jézust. Uo., 2325-35. 35 Uo., 2362-97. Christie történelmi revizionista tételeire válaszul rámutattam, hogy tagadni a gázkamrák és a Holocaust létezését annyi, mint „azt mondani, hogy a Föld lapos, soha nem volt rabszolgaság, nem volt francia, és nem volt bolsevik forradalom". Uo., 2397.