Századok – 1995

Krónika - Beszámoló a Magyar Történelmi Társulat 1995. május 20-án megtartott tisztújító közgyüléséről (Rozsnyói Ágnes) V/1203

KRÓNIKA 1215 A szerkesztőség Mucsi Ferenc felelős szerkesztő vezetésével igyekezett megfelelni azoknak a prioritásoknak, amelyeket az induláskor megfogalmazott: az érdemi anyagok tematikai és kronológiai kiegyensúlyozottságának, az interdiszciplináris megközelítésnek, a legújabb kutatási-módszertani felfogások és eljárások érvényesítésének a gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányokban. A továbbiakban a szerkesztőség növelni szeretné a történetelméleti és -módszertani tanulmányok, az alapos kutatási beszámolók, a történettudományi alkotóműhelyek munkájáról szóló ismertetések számát, lehetőség szerint külön rovatot nyitva számukra. A jövőben is arra törekszik, hogy a Századok betöltse a hazai történettudomány központi folyóiratának hagyományos funkcióját. Azáltal, hogy a szerkesztőség egyben a folyóirat kiadását is átvette, felerősödött a Századok önállósága, bizonyos értelemben különállása a Társulat szervezetén belül. A Társulat a folyóiratnak csak fenntartási költségeit fedezi, előállítását az Akadémia által folyósított, külön alszámlán kezelt és a szerkesztő gazdálkodására bízott keret biztosítja; ugyancsak a szerkesztő gondoskodik a szerkesztéshez nélkülözhetetlen géppark beszerzéséről és frissítéséről is. A gyakorlatban tehát ma is mindenért a szerkesztő felel. Ez indokolja a szerkesztőség javaslatát az alapszabálynak arra a módosítására, amely önök előtt fekszik. Lényege, hogy a jelenlegi szerkesztő mint a Társulat fizetett munkatársa a folyóiratnak a továbbiakban nem választott, hanem kinevezett felelős szerkesztőjévé lép elő, az eddigi választott felelős szerkesztő pedig a szerkesztőbizottság továbbra is választott elnökévé válik. A javaslatot az Elnökség, a Titkárság és az Igazgatóválasztmány megvitatta, néhány ponton módosította, s most elfogadásra ajánlja a Közgyűlésnek. Az elműlt ciklusban a Társulat egyharmad részben egy újjászületett folyóirat gazdája is lett: a Turulé. Lévén újdonság, engedjék meg, hogy röviden az újjáéledés történetét is elmondjam. Hosszabb szervező munka eredményeként, külföldön élő magyarok adományaiból gyűlt össze 1991-re az a pénzösszeg, amely az 1951-ben tevékenységét felíuggesztő Turul feltámasztásához, pontosabban az első, összekötő szám megjelentetéséhez szükséges volt. További egyeztetések után 1992 nyarán írta alá a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság mint a lap eredeti kiadója és a Magyar Országos Levéltár azt a pro memóriát, amelyben a Társulat mint kiadó és a folyóirat pénzügyeinek kezelője szerepel, a Heraldikai és Genealógiai Társaság a felelős szerkesztőt, Pandula Attilát adja, az Országos Levéltár pedig a szerkesztőt, Nyulásziné Straub Évát és a szerkesztés tárgyi feltételeit biztosítja. A folyóirat 1951-1992-es, összekötő száma három éve jelent meg, azóta két éven át 4-4 íuzet látott napvilágot, minden évben a vállalt 120 oldalt meghaladó terjedelemben. A folyóirat előfizetőinek száma 300 körül jár, évi előfizetési díja 650 forint. A Turul családtörténeti, címertani és pecséttani tanulmányokat közöl, és hozzájuk kapcsolódó segédtudományi — diplomatikai, kronológiai — cikkeket is publikál. A profiljába vágó, korábban publikációs lehetőség híján asztalfióknak írt tanulmányokból eddig a tervezett színvonalon meg tudta tölteni számait; a