Századok – 1995

Történeti irodalom - A History of Hungary (Ism.: Radó Bálint) V/1189

1190 TÖRTÉNETI IRODALOM azonban garantálta mind a szerzők színvonalas munkája, mind a szerkesztők odaadó fáradozása, gondossága. Ránki, mint a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese majd igazgatója, nagy mértékben támaszkodott az Intézet vezető történészeire (Engel Pál, Szakály Ferenc, Ilajdu Tibor, Péter Katalin, Somogyi Éva), akik közül többen az egyetemi oktatásban is szerepet vállaltak (Hanák Péter a budapesti, Ormos Mária és Tilkovszky Lóránt a pécsi, L. Nagy Zsuzsa a debreceni tudományegyetem professzoraként). Ránki maga is tanított a debreceni egyetemen. A budapesti tudományegyetem docenseként vállalt feladatot a kötet szerkesztésében is Frank Tibor. A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem professzora volt a szerzőnek ugyancsak megnyert Berend T. Iván — 1985 és 1990 közt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke —, valamint Jeszenszky Géza, aki később a magyar külpolitikában vállalt irányító szerepet. A történetkutatói és felsőfokú történelemoktatói gyakorlat tapasztalati együttesen érvényesülhettek a szerzők munkájában. Valamennyi szerző neve ismert volt külföldön is, publikációik, illetve nemzetközi konferenciákon játszott szerepük, nyugati egyetemeken tartott előadásaik révén. A szerzők közül öten is tagjai a Magyar Tudományos Akadémiának: Ránki Györgyön és a már sajnos szintén elhunyt Makkai Lászlón kívül Berend T. Iván, Ilanák Péter, Ormos Mária. A magyarországi szerzők külföldi partnerei a magyar történelem kiváló ismerői, nagytekintélyű kutatók és egyetemi professzorok, akik némely esetben fontos külpolitikai tanácsadói szerepre is hivatottak lehettek Nyugaton a Kelet-Közép-Európát s hazánkat érintő kérdésekben. Peter F Sugar, aki főszerkesztője volt a kötetnek, Washingtonban, István Deák, Charles Gati, New Yorkban, George Barany Denverben, János M. Bak a kanadai Vancouverben egyetemi tanár. Egy kiváló osztrák történész is bekapcsolódott a munkába: Horst Haselsteiner, a grazi majd bécsi egyetem tanára. Valamennyien kimagasló — hazánkban is ismert és nagyra becsült — tudományos eredményeikkel, tárgyilagos felfogásukkal és messzemenő segítőkészségükkel idális partnerek a magyar történelem széleskörű, elfogulatlan megismertetésében a világban. István Deákot a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjai közé választotta. Az első négy fejezet Makkai László munkája. Az elsőnek a .Magyarország a magyar honfoglalás előtt" címet adta. Ebben sorra vette a Kárpát-medencében megfordult népeket, a réz-és bronzkor után a szkítákat, illíreket, dákokat, keltákat, majd a római jelenlét századait, Pannónia és Dacia provinciák megszervezését, a dákok kiirtását, a szarmata betelepülést az Alföldre, végül a hun támadás valamennyi következményét: Dacia vizigót kézre kerülését, a hunok, illetve herulok, langobardok, gepidák, s természetesen avarok és szlávok megjelenését. A fejezetet az avar kagán uralma megtörésének és Pannoniának a keleti frank államhoz való csatolásának, a morva és bolgár államok kárpát-medencei jelenlétének rövid ismertetése zárja. A második fejezet „A magyarok előtörténete, Magyarország birtokbavétele és a magyarok 955-ig tartó nyugati kalandozásai" címet viseli. Ennek első alfejezete kiválóan alkalmas arra, hogy az angol nyelvű olvasót népünk eredetével, vándorlása helyszíneivel, állomásaival, illetve ezen időszak néhány alapfogalmával megismertesse. Olvasunk a kazár kaganátus vallási viszonyairól, a székelyekről és kabarokról. A következő alfejezet a honfoglalás lezajlását taglalja, a harmadikban pedig képet kap a külföldi olvasó a Nyugat, Dél és Kelet felé vezetett magyar kalandozások motívumairól, lefolyásáról, résztvevőiről és lezárultáról. „A magyar keresztény állam megalapítása, 950-1196" címen a harmadik fejezetben Makkai László először az Árpádok dinasztiájának létrehozásáról, Augsburg következményeiről, Taksony és Géza politikájáról szól, kiemelve az utóbbi házassági kapcsolatépítéseit. Külön alfejezet méltatja Szent István államszervező tevékenységét, harcait az ország területi egységéért, egyház- és vármegyeszervezését. A Szent István halála utáni zűrzavar, Péter és Aba Sámuel kora, a Vászoly-féle felkelés és pogánylázadások felvázolása után a hazatért Vászoly-fiúk és leszármazottaik vetélkedésével és politikájával foglalkozik a fejezet, különös tekintettel a Horvátországgal való perszonálunióra. Ujabb alfejezet rajzolja meg III. Béla királyságát, az országba érkező nyugati és keleti népelemek betelepedését, az egyház és írásbeliség fejlődését. A kötet negyedik fejezetét Makkai László „Nyugati típusú állammá alakulás, 1196-1301" címmel írta meg. Ebben először Imre király, majd II. András politikáját ismerheti meg az olvasó. Felsorakoznak az elégedetlenségi mozgalom résztvevői, mely egyben jó alkalmat kínál a korabeli társadalmi átalakulások rövid vizsgálatára. A szerző párhuzamot vont az Aranybulla és a Magna Charta között, majd ismerette az ifjú IV Béla uralkodását, a kunok térítését és első befogadását. A tatáijárás előzményeinek, menetének, a királyi politika megváltozásának, a véderő fejlesztésének