Századok – 1995
Közlemények - Binder Pál: Havaselve vajdaság megalakulásának dél-erdélyi előzményei és következményei (13–14. század) VI/1123
1144 BINDER PÁL detinebat, ad manus nostras reddidit et restituit cum novem villis Zaszekees Omlas, Feketewyz et Warolyafolw nomiiiatis ac aliis quinque villis Olaceis ad idem Castrum pertinentibus).128 Zaszekes falu nem azonos a Gyulafehérvártól délkeletre fekvő Koncával, amint azt GyöríTy György és más kutatók állítják.129 Kis Bálint a század elején még eképpen fogalmazott: „1324-ben Tamás vajda megkapja Conrád fia János összes birtokait Salgó várával együtt, mely a mai Orlát szebenmegyei helység táján lehetett, hozzátartozott 9 falu, úgymint Szászszékes (ma még biztosan meg nem határozható), Omlás, Feketevíz és Váraljafalu (a mai Orláth) és 5 oláh falu.13 0 Két év múlva 1324-ben Károly király kivette Salgó vára uradalmát az áruló talmácsi Conrad fia Johannes kezéből és a Kácsik nembeli Széchenyi Tamás erdélyi vajdának adományozta.131 A következő években Salgó királyi vár s várnagya 1331-ben és 1342-ben a Pest megyei Dabról származó Sartivánvecse nembeli Demeter (Demetrius dictus Dobi).132 A 14. század derekán az addig egységes Salgói vagy Székesi uradalom több részre bomlik: 1) Ecsellő (Zazsekes) és a határa havasalji részén alakult másodlagos román település Tiliska a kisenyedi Tompa János birtokába kerül, ő volt a már említett „comes alpium", neki mint havasi ispánnak kellett ellenőrzése alatt tartani a Tiliskáról kiinduló Nagy Havasi utat. Mivel Tiliska alapítója a Tompa család, ezt a falut néha Tompaházának is nevezték.13 3 Ecsellő falu neve 1324-ben még Szász Székes, de 1330-ban az itteni plébános neve már „Johannes de Thychelew".134 1354-ben a szebeni kiváltságokat semmibe véve (regle iuxta libertatem sedis Cybiensis) az ecsellői „Johannes dictum Tumpa" nagy területeket hasított ki a Szerdahelyszékhez tartozó szabad szász lakosságú Felapold falu határából.135 A 16. század elején csombordi Thompa Péter eladja 50 for intért Echelew-i birtokrészét háportoni Forró Tamásnak.13 0 2) Orlát és Feketevíz (később Szecsel) a disznódi Petrus geréb birtoka lesz.137 3) Az öt román falu (Szelistye-Grossdorf, Gales-Galusdorf, Vale-Grabendorf, Kákova-Krepsseifen és Szibiel-Budenbach) 1366-ban már Vlaicu vagy Vladislav havaselvi vajda birtoka.138 Az azóta eltűnt Omlas-környéki Fürstendorf (1383:Fyrsthyndorph)139 nevét bizonyára a hercegi ranggal bíró havaselvei vajdától kapta. 1383-tól kezdve Mária királynő adománya folytán Omlás és a hozzátartozó öt román falu tulajdonosa a nagycsűri szász gerébek családjából származó Goblinus erdélyi püspök (1376-138) lett.14 0 Goblinus halála után az uradalom visszakerült a havaselvi vajdák kezébe. Mircea cel Bátrán havaselvi vajda idejében — aki akárcsak elődei, viselte a Fogaras és Omlás hercege címet — legalábbis részben visszaállott a régi uradalom. 1428-ban Albul, II Dan havaselvi vajda bojárja Omlásra utazott, s ott a felsőapoldi szászok arra szólították fel, hogy mondjon ítéletet az Ecsellóvel (vagy Tiliskával?) folytatott határperében. Albu bojárt, Dan vajda és „omlási herceg" képviselőjét a szász hatóságok elismerték mint jogerős személyt a Felapold és az Omlási uradalomhoz tartozó Ecsellő (Tytslaw ad dictum Homlas pertinentes) birtokperében.141 Gernot Nussbácher szerint ez a Tytslaw Tiliskával és nem Ecsellővel azonos.
