Századok – 1995
Közlemények - Binder Pál: Havaselve vajdaság megalakulásának dél-erdélyi előzményei és következményei (13–14. század) VI/1123
1142 BINDER PÁL hely (Curtea de Arge§), Tervis (Markt. Tirgoviste), Tirgsor (Neumarkt) első lakói. A katolikus lakosság is zömében közülük került ki. 4) A fogarasfóldi román magát máig nem tartja erdélyinek: Fogarasföld román neve Oltfold (fara Oltului) s ha egy „oltean" átlépi az Oltót, Erdély területére lép, számára csak az Oltón túli lakos erdélyi (ardelean). 1290 után a szerveződő havaselvi vajdaság a magyar királysághoz tartozott s itt a királyi hatalmat a Basarab vajda hűtlenségbe eséséig „Radu Negru" román vajda és utódai gyakorolták. Ebből az időből származik a bukaresti görög-katolikus érsekség máig élő neve: Ungrorlachia (Magyaroláhország). Havaselve területén a legrégebbi sírkő a Hosszúmező katolikus templomában máig őrzött sírkőlap, melynek felirata „Comes Laurentius de Longo Campo MCCC". Főleg a magyar kutatók hajlottak arra, hogy Lőrinc comes-ben egy magyar ispánt lássanak.116 Mivel azonban a 13-14. században a szász városok és falvak élén geréb állt és ennek latin neve a comes volt, Comes Laurentius de Longo Campo-ban a város egyik első polgármesterét (gerébjét) s nem a vidék ispánját sejtjük.117 Ebben az időben alakulhatott a hosszúmezői domonkos-klastrom, amelyet a németes Cloa§ter néven tartottak számon. 1327-ben XXII. János pápa felszólítja Basarab havaselvi vajdát is (dilecto íilio nobili viro Basaras woyvode Transalpino), hogy a Magyarországnak a vajda alá vetett területén (in terris tibi subiectis in regno Ungariae consistentibus) az eretnekek ellen működő domonkos inquisitorokat támogassa. Ugyanezen a napon a pápa más erdélyi főúrhoz is levelet intézett, többek között Brassó-i Salamon ispánhoz is.118 Ebből is kitűnik, hogy az 1330. évi függetlenségi harc előtt Havaselve a magyar szent koronának volt alárendelve. Az 1290 körüli havaselvi államalapítás mély nyomot hagyott Fogarasföld településszerkezetén. Úgy tűnik, hogy az eredeti határvédő (plájokat ellenőrző) román lakosság kitelepedett, majd estik a 14. század derekán alakította újra falvait. Vlaicu Vodá címében magát havaselvi vajdának, Szörényi bánnak és Fogarasföld új telepítvényei hercegének mondja (Wladislaus vaivoda Transalpinus, banus de Zerinio et dux novae plantantionis terrae Fogaras). Az eredetileg Barcasághoz tartozó részek a fenti oklevélben más elbánásban részesülnek: Vlaicu vajda Dobokai Lászlónak adta a szász lakosságú Sárkány mezővárosát és román tartozékait (forum dictum Scherkkengen situm in terra Fogaras prope Alt cum suis pertinentiis), valamint Venicét, Kucsulátát, Hévízet és Datkot.119 Sárkány fontosságát az is bizonyítja, hogy itt a Barátok völgye (Mönchsbach) tanúsága szerint a katolikus korban kolostor állott. A falunak a 17. században is két papja volt, egy evangélikus (lutheránus) lelkész és káplánja. A havaselvi magyar „határbánság" s román vajdaság megalapításában döntő szerepet vállalt a szebenmegyei, illetve fogarasíoldi románság. A román vajdák címében azonban kezdettől fogva ott volt a Fogaras, Omlás hercege cím. Az alábbiakban a fogarasföldi és omlási (illetve szelistyeszéki) határőrző román telepek közötti összefüggéseket kívánjuk feltárni.
