Századok – 1995

Közlemények - Binder Pál: Havaselve vajdaság megalakulásának dél-erdélyi előzményei és következményei (13–14. század) VI/1123

1140 BINDER PÁL gomi érsekhez. Mivel az alább ismertetendő oklevél együtt említi a székelyeket, románokat és szászokat, ez a körülmény csak a Székelyföldön, Brassó és Szeben vidékén volt ismeretes. IV Béla az esztergomi érsekség kiváltságait megerősítvén, az érseket a székelyektől és románoktól a király részére barmokban és juhokban járó jövedelem tizedrészének élvezetében is meghagyja, kivéve a szászok földadóját (similiter in decimis percipiendis regalium proventuum ex parte Siculorum et Olacorum in pecudibus, pecoribus, et animalibus quibuslibet, exceptis terragiis Saxonum, sed ex parte Olacorum etiam ubique et a quocumque provenientium).105 V A fogarasföldi románság havaselvi államalapítása és a magyar királyoknak alárendelt havaselvi román vajdaság (kb. 1291-1330) 1. Román krónikások a fogarasföldi románok havaselvi államalapításáról (1291) A magyar királyság határa csak időlegesen volt a havasok gerincén, már a Német Lovagrend (1211-1225) idején megkezdődött a délre nyíló völgyek várakkal való megerősítése. Ez történt a Dimbovi^a-völgyi Rukkor-vár építésével vagy az Utas (Teleajen)-völgyi székely megye (Jude^ul Secuieni) megszervezésével. Ezen megye egykori székhelye Urla^i volt, amely név a magyar Váralatt (Orlát, Urlát) névformából származik. A magyar királyságot 1285-ben a gyepűkapunál hűségesen védő Szeben- és Brassó-vidéki románok és az egész állam számára egy újabb tatár beütés esetére előnyösebb lett volna a Kárpátoktól délre fekvő magyar bánság vagy határkerület megszervezése. Krista Zach müncheni kutató úgy véli, hogy a román államalakulatok magyar bánságok (ungarischer Grenzmarken) önállósuló törekvéseiből alakultak s végül is elszakadtak Szent István koronájától: Havaselve 1330-ban, majd Moldva 1359-ben.106 A fogarasföldi románok kapcsolata a havaselvi részekkel már korán megkezdődött. Habár Fogaras és Szombathely oklevelesen csak 1291-től szerepel Csák nembeli III. Ugrón kezén, de ezt Györffy György szerint Ugrón apja, Pós szerzeményének tekinthetjük, aki 1227-1233 között viselte a szörényi bánságot s maga Ugrón 1268-ban volt bán.107 A legrégebbi havaselvi román krónika az ún. Letopise(ul Cantacuzinesc (a Cantacuzino család évkönyve) ezzel kezdi Havaselve krónikáját (Istoria fárii Romne§ti): Először a románok elszakadtak a rómaiaktól és észak felé bujdostak. Miután átkeltek a Dunán, betelepedtek (descálecat) Szörénytornyánál; mások az Olt, Maros és Tisza vizén Magyarföldre (fara Ungureascá) telepedtek s eljutottak egész Máramarosig. Amikor Ádám után 6798-at írtak (a Havaselvét megalakító Radu Negru Vodá uralma 6798-ban, Krisztus után 1290-ben kezdődött) Magyarföldön élt egy Fekete Radiulnak nevezett vajda, aki Omlás és Fogaras nagyhercege volt. ő egész házanépével felkerekedett s vele együtt számos népek jöttek: románok, pápisták, szászok s egyéb népek s ő leereszkedett a Dímbovi^a völgyén s ott