Századok – 1995
Közlemények - Binder Pál: Havaselve vajdaság megalakulásának dél-erdélyi előzményei és következményei (13–14. század) VI/1123
1138 BINDER PÁL IV. A két tatárjárás (1241, 12S5) hatása Szeben és Brassó vármegye románjaira 1. A kerci románok földje (1252) A nagy tatáijárás 1241-ben a Barcaság elpusztításával kezdődött, majd a mongolok Szeben vármegye területén feldúlták Szebent — Hermannfalvának nevezett várost (civitate que villa Hermanni dicitur).94 Különösen nagy volt a pusztítás az Olt és Persányi-hegység között, ahol Debran és Venice katolikus (német és olasz) lakossága végleg elpusztul, Datk, Hévíz és Kormospatak (Felsőrákos) csak jóval később, magyarokkal népesedik újra. Ezt a vidéket 1241 után és az Olt Apáca és Agostonfalva közötti szakaszát fogarasföldi., akkor kercinek nevezett románok szállták meg. 1252-ben IV Béla király Akad ás fia Vincenc sebesi székely ispánnak adományozta a Székfóldet (a mai Erősd, Árapatak és Hídvég területét). A határleírás szerint a terra Zek „inter terras Olacorum de Kyrch, Saxonum de Barasu et terras Siculorum de Sebus" volt.95 1252 után tehát nemcsak a szebeni ispánság, de Brassó vármegye területén is beszélhetünk román lakosságról. 2. A második tatárjárás (1285) és a románok honvédelmi szerepe A 13. század végére átalakult Délkelet-Erdély etnikai képe. A besenyők jobbára beolvadtak, s a havasok alatt szászok, románok és székelyek éltek. A Szebeni és Fogarasi havasok hágóit és ösvényeit románok, a barcaiakat szászok őrizték, a Tatárhavas-hágón, Rukkornál határvárak épültek. Ilyen volt a Fogarasi havasokon átvezető brázai pláj torkában, Bráza falu felett. Ez is, akárcsak a szibieli ösvényőrző vár, henger alakú.9 6 Az elbeszélő források egyértelmű megítélése szerint az 1285-ös tatáijáráskor9 7 a románok voltak azok, akik a szászokkal és a székelyekkel együtt a havasi gyepüket eltorlaszolták: — Kézai Simon (1283 körül) Zakuli... cum Blackis in montibus conflnii sortem habuerunt. — Ugyanő (1285): Siculi, Olachi et Saxones omnes vias ipsorum (Tartarorum) cum indaginibus stipaverunt sive giraverunt. — Chronicon S. Bertini (1285-re) Post quorum recessum gentes Pannonié, Olaci et Siculi, qui prope illos Zipheos montes vei silvas Hungáriáé inhabitant, passus illos sic clauserunt, ut amplius Tartari per eos transire non possent. Martino Sanudo (1301-21): Post quorum recessum gentes Pannonié, qui prope dictas inhabitant Sylvas, Olaci videlicet et Siculi, passus clauserunt, ut amplius transire nequeant.98 A második tatáijárás eseményeinek egyik legfontosabb kútfeje Benedek, az esztergomi Szent Tamás-egyház prépostjának az esztergomi esperesnek 1585-ben írt levele. Előadása szerint a tatárok végtelen sokaságukkal „Siebenbürgen" felől (a VII castris) jőve egészen Pestig értek. Itt azonban a Septem castris — Siebenbürgen néven Szeben vármegyét (comitatus Cibiniensis) kell értenünk. Ez azért is fontos, mert Benedek prépost továbbá elbeszéli, hogy a tatárok a magyarok
